„Friedrich Engels” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
111. sor:
==== Közös angliai utazás ====
[[Fájl:Chetham's Library 2015 34.jpg|jobbra|bélyegkép|Az 1653-ban alapított Chetham’s Library az Egyesült Királyság legrégibb közkönyvtára]]
Marx szerződést kötött egy könyvkiadóval, hogy ''„A politika és a politikai gazdaságtan bírálata”'' címmel ír egy kétkötetes könyvet, melynek munkálataihoz a legújabb angol közgazdasági irodalmat kellett tanulmányoznia, amihez elengedhetetlen volt egy angliai kutatóút. Engels tervbe vett Anglia társadalomtörténetét feldolgozó könyvéhez kívánt anyagot gyűjteni, mindazonáltal pedig Mary Burnst is szándékában állt meglátogatni. Így Engels és Marx 1845. július 12-én elutazott Angliába. Manchesterben töltötték augusztus 21-ig tartó angliai tartózkodásuk legnagyobb részét, s Európa egyik legrégibb nyilvános könyvtárában, a ''Chetham Library''-ben folytattak kutatásokat. Mary Burns és Engels együttélése ekkoriban kezdődött, s Brüsszelbe már együtt utaztak vissza. Hazafelé menet, megálltak Londonban, s Engels megismertette Marxot a radikális chartista Harneyvel, s az [[Igazak Szövetsége]] vezetőivel. Továbbá részt vettek egy nemzetközi demokrata gyűlésen, ''„Az angyalhoz”'' címzett kocsmában a Webber Street-en, melyen Engels támogatott egy nemzetközi forradalmi szervezet létrehozására irányuló javaslatot. Ez a szervezet Londonból történt elutazásuk után, szeptember 22-én alakult meg ''Testvéri Demokraták'' (Fraternal Democrat) néven. [[A nemzetek ünnepe Londonban]] című cikke{{refhely|MEM 2|571–584. old. Friedrich Engels: ''A nemzetek ünnepe Londonban.''}} ebből az alkalomból született, melyben először fogalmazódott meg a proletár internacionalizmus elve. Megismerkedtek Weitlinggel is, találkozásuk barátságos légkörben zajlott le.{{refhely|Iljicsov 1974|69–71. old.}}▼
▲Marx szerződést kötött egy könyvkiadóval, hogy ''„A politika és a politikai gazdaságtan bírálata”'' címmel ír egy kétkötetes könyvet, melynek munkálataihoz a legújabb angol közgazdasági irodalmat kellett tanulmányoznia, amihez elengedhetetlen volt egy angliai kutatóút. Engels tervbe vett Anglia társadalomtörténetét feldolgozó könyvéhez kívánt anyagot gyűjteni, mindazonáltal pedig Mary Burnst is szándékában állt meglátogatni. Így Engels és Marx 1845. július 12-én elutazott Angliába. Manchesterben töltötték augusztus 21-ig tartó angliai tartózkodásuk legnagyobb részét, s Európa egyik legrégibb nyilvános könyvtárában, a ''
Harneynak tett ígéretének megfelelően rendszeresen küldött írásokat a ''„Northern Star”'' részére. [[A minapi lipcsei mészárlás – A német munkásmozgalom]] című rövid tudósításában{{refhely|MEM 2|524–526. old. Friedrich Engels: ''A minapi lipcsei mészárlás – A német munkásmozgalom.''}} is megjelenik új álláspontja a kommunista forradalommal kapcsolatban. A ''„The New Moral Wold”''-be írt cikkeiben még úgy gondolta, hogy a kommunista forradalom elindítója a polgári értelmiség lesz. Itt viszont már a könyvében is megfogalmazott gondolatot viszi tovább, miszerint a polgári demokraták és kispolgári gyökerű kommunisták nem fognak jelentős szerepet játszani, a forradalom kizárólag a proletariátus műve lesz, amire tagjait osztályhelyzetük, puszta életükért való harc determinálja őket. Belátják, hogy a polgári szabadságjogokért, alkotmányért folyó küzdelem nem fog számukra gyökeres változást hozni, így az nem lesz mozgósító erejű körükben. A [[Németország állapota]] című cikksorozatában{{refhely|MEM 2|529–547. old. Friedrich Engels: ''Németország állapota.''}} a német történelem előző 50 évét elemezte, s fontos aktuálpolitikai következtetésekre jutott a német burzsoá liberalizmus osztálykorlátait, s a munkásosztály politikai stratégiáját illetően.
| |||