Wikipédia

„Norvégia éghajlata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gereon K. (vitalap | szerkesztései)
258 szerkesztés
a (GR) File renamed: File:Norway koppen.svg → File:Norway Köppen.svg Criterion 3 (obvious error) · Correction of the spelling of the name.
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Ország éghajlat infobox
|ország = Norvégia
|éghajlat = Tundra, szubarktikus, nedves kontinentális éghajlat meleg nyárral, szubarktikus éghajlat száraz nyárral, mediterrán kontinentális meleg nyárral, sarkköri óceáni, óceáni, mediterrán hűvös nyárral, mediterrán meleg nyárral
|kép = Norway Köppen.svg
|képaláírás = Norvégia éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
22. sor:
|wikicommonscat = Maps of weather and climate of Norway
}}
'''Norvégia éghajlata''' összességében véve enyhébb, mint a vele hasonló szélességi körön fekvő területeké. Ennek oka elsősorban az [[Észak-atlanti-áramlat]], annak mellékáramlatával, a [[Norvég-áramlat]]tal közösen, melyek együttes hatására a hőmérséklet magasabb tartományban mozog, mint az azonos földrajzi szélességeken elhelyezkedő területeknél.<ref>http://www.forskningsradet.no/servlet/Satellite?c=Nyhet&pagename=norklima%2FHovedsidemal&cid=1253970052900&p=</ref> A túlnyomórészt délnyugati irányból érkező légáramlatoknak köszönhetően a partvidéki területek enyhébb időjárással bírnak, ráadaásulráadásul a délnyugat-északkeleti irányban húzódó partvonal mentén messze északra is eljutnak a kedvező hatással bíró enyhébb légáramlatok.
 
A januári átlaghőmérséklet [[Brønnøysund]] 14,6 °C, amely melegebb,<ref>[http://www.worldclimate.com/cgi-bin/data.pl?ref=N65E012+1202+0003665G2 Brønnøysund]</ref> mint az azonos szélességen fekvő [[Alaszka|alaszkai]] [[Nome]] település januári átlaghőmérséklete, amely -14,9 °C, jóllehet mindkét város az adott kontinens nyugati partvidékén fekszik az északi szélesség 65 fokán.<ref>[http://www.worldclimate.com/cgi-bin/data.pl?ref=N64W165+1102+70200W Nome]</ref> Júliusban ez a különbség azonbenazonban lecsökken +2,9 °C-ra.
 
Norvégiában már több, mint 150 éve működik meteorológiai szolgálat. A Norvég Meteorológiai Intézet (Norsk Meteorologisk Institutt, 2002-től Meteoroligisk Institutt) 1866. december elseje óta méri, gyűjti, illetve rendszerezi és elemzi az ország időjárási adatait. A meteorológiai szolgálat mind az éghajlatkutatás, mind pedig az oceanográfia területén kiterjedt kutatási tevékenységet folytat.<ref>[http://met.no/Om_oss/Instituttets_historie/ Meteorologisk institutts historie] {{Wayback|url=http://met.no/Om_oss/Instituttets_historie/ |date=20120105224633 }}</ref>
 
== Csapadék ==
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 20 százalékkal több csapadék hullik az ország területén átlagosan, mint 1900-ban. Az előrejezésekelőrejelzések azt mutatják, hogy további 10-20 százalékos bővülés várható a 21. század végére. Ennek hátterében az éghajlatváltozás miatti hőmérsklethőmérséklet-emelkedés áll. Oslóban az elmúlt 50 év során a csapadékos órák száma megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett. Dél- és Kelet-Norvégiában még ennél is jelentősebb mértékben emelkedett a csapadékos órák száma. Főleg a nyugati területeken nőtt a csapadék intenzitása részben a tenger felől érkező alacsony légnyomású időjárási rendszerek kialakulása miatt. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvizek kialakulása várható, ami az anyagi károkozáson túl az ország ivóvízkészleteinek minőségét is ronthatja. Az egyre nyirkosabbá, nedvesebbé váló éghajlat egyúttal a gombás fertőzések elszaporodásával, illetve a lakások elvizesedésének veszélyével is együtt jár.<ref>{{cite web|url=https://www.met.no/en/weather-and-climate/It-will-become-wetter|title=It will become wetter|language=en|publisher=met.no - Norvég Meteorológiai Intézet|accessdate=2017-09-20}}</ref>
 
[[Vestlandet]] bizonyos részei és [[Nordland megye]] déli vidékei az európai kontinens legcsapadékosabb vidékei, a partvonaltól bentebb futó hegyláncolatnak köszönhetően az itt megemelkededőmegemelkedő nedves tengeri légtömegek a nyugati területeket bőséges csapadékkal látják el. [[Brekke]] községben, [[Sogn og Fjordane megye]] területén, hullik a legtöbb éves csapadékmennyiség az országban, itt 3 575 mm az éves csapadék átlagos mennyisége, ami a hegyvidéki területeken elérheti egyes években az 5000 mm-t is.
 
Az [[Északi sarkkör]] közelében fekvő [[Lurøy]] településen évente átlag 2935 mm csapadék hullik le, ami egy sarkvidéki területet figyelembe véve jelentős mennyiségnek számít. A tengerparti védékekenvidékeken az őszi hónapok, valamint a tél eleje számít az év legcsapadékosabb időszakának, míg az áprilistól júniusig tartó időszak a legszárazabb. A fjordok legbelső részei azonban furcsa módon száraznak számítanak, [[Lærdal]]ban például az éves csapadékmennyiség átlaga mindössze 491 mm, ugyanez az érték [[Levanger]]ben 750 mm, míg a [[Lyngenfjord]] végénél található [[Skibotn]]ban mindössze 300 mm. Ez utóbbi tartja az országos rekordot a tiszta, felhőtlen napok számát tekintve. A hegyektől keletre eső területeken az éghajlat jóval kontinetálisabbkontinentálisabb jelleget ölt, kevesebb csapadékmennyiséggel, több napsütéses órával, melegebb nyarakkal. A csapadék leginkább a nyári hónapokban, illetve kora ősszel hullik, gyakran heves záporokkal, míg télen és tavasszal kevésbé csapadékos az idő. A hegyvonulatokkal körbezárt völgyek szárazabbak és [[Finnmark megye]] teületénterületén van egy nagyobb kiterjedésű terület, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 400 mm.
 
A [[Svalbardi repülőtér]]en mérték Norvégiában a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget, amely csupán 190 mm volt. A kontinetáliskontinentális területen található [[Skjåk]] településen mindössze 278 mm az átlag, míg a [[Dovre község]]ben található [[Hjerkinn]]ben mérték a legkevesebb éves csapadékmennyiséget, ami 64 mm volt.
 
A havi átlagos csapadékmennyiség az áprilisban [[Skjåk]]ban mérhető 5 mm-től, egészen a szeptemberben [[Brekke|Brekkében]] mérhető 454 mm-ig terjed. A tengerparton, a [[Vardø]]tól északra fekvő [[Lindesnes]]ben több, mint 200 napon fordulhat elő valamilyen csapadék, ugyanakkor ezek átlagos értéke 0,1 mm körül alakul egy-egy alkalommal. [[Oslo|Oslóban]] évente átlag 77 olyan nap van, amikor 3 mm-nél több csapadék hullik, míg ugyanez [[Kristiansand]]ban már 96 nap, [[Bergen]]ben 158 nap, [[Trondheim]]ben 93, míg [[Tromsø]]ben 109 nap.<ref>Meteorologisk Institutt [http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html]</ref>
 
=== Hó ===
Június közepén átlagosan Norvégia déli részeinek mintegy 5 százalékát szokta hó borítani, míg az északi vidékek mintegy 10 százaléka van általában az év közepén hó alatt. Troms megyében júniusban általában átlagosan a megye területének mintegy 10-15 százalékát borítja hó júniusban. 2015 júniusában azonban Troms megye mintegy 35 százaléka volt hótakaróval borítva, míg az ország déli vidkeinekvidékeinek mmintegymintegy negyede volt hó alatt, északon pedig a terület mintegy egy harmada.<ref>{{cite web|url=https://www.iceagenow.info/record-snow-if-norway-five-times-as-much-as-normal/|title=Record snow in Norway – Five times as much as normal|publisher=iceagenow.info|accessdate=2017-09-19}}</ref>
 
A fővárosban, OsslóbanOslóban a rekord hóvastagság 62 cm volt, amit 1967-ben mértek. A magasabban fekvő [[Tryvann]]ban a valaha mért legnagyobb hóvastagság 302 cm volt.<ref>{{cite web|url=http://www.norwaypost.no/index.php/business/62/10767|title=NEAR-RECORD SNOWFALL IN OSLO|publisher=norwaypost.no|accessdate=2017-09-19}}</ref> [[Sandnes]]ben 2012. december 13-án 24 óra alatt 55 cm hó hullott, amely a már korábban lehullott 15 centi hóval együtt összesen 68 cm vastag hóréteggé állt össze, ami meghaladta a korábbi 1925-ben mért rekord hóvastagságot.<ref>{{cite web|url=http://www.newsinenglish.no/2012/12/13/record-snowfall-hits-southwest/|title=Record snowfall hit southwest|publisher=newsinenglish.no|accessdate=2017-09-19}}</ref>
 
=== Hőmérséklet ===
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 1 Celsius -fokkal magasabb az átlaghőmérséklet az országban, mint 1900-ban, továbbá csak az elmúlt 15 év alatt (2002-2017 közt) mintegy fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az éghajlatkutatók számításai szerint, ha az emberi eredetű légszennyezés szintje a jelenlegi mértékű marad, akkor az évszázad végére további 4,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel lehet számolni az átlaghőmérsékletet tekintve. A hosszútávú előrejelzések alapján 2050-ben már több helyen is előfordulhat, hogy akár +40 °C-ig is felszökjön a hőmérők higanyszála nyáron. A hőmérséklet emelkedésével várhatóan az asztmában, illetve különböző allergiás megbetegedésekben szenvedők száma is meg fog emelkedni a jövőben. A mezőgazdaságban a tenyészidőszak hossza várhatóan kitolódik majd. A szárazabb időszakok során azonban megnövekedhet az aszályok súlyossága és az erdőtüzek száma. Az emelkedő hőmérséklet hatására az ország déli részén megszaporodhatnak a kullancsok is.<ref>{{cite web|url=https://www.met.no/en/weather-and-climate/It-will-become-hotter|title=It will become hotter|language=en|publisher=met.no - Norvég Meteorológiai Intézet|accessdate=2017-09-19}}</ref>
 
A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos [[szélességi kör]]ökön a szárazföld belsejében. A parti területeken a leghidegebb és a legmelegebb hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15&nbsp;°C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás csak 10&nbsp;°C, mint Svinøyben ([[Herøy (Møre og Romsdal)|Herøy]]), ahol a leghidegebb hónapban a hőmérséklet 2.7&nbsp;°C.<ref>[http://met.no/observasjoner/more_og_romsdal/normaler_for_kommune_1515.html?kommuner Herøy climate]</ref> A szárazföld belsejében sokkal nagyobb a hőingás, legnagyobb (30&nbsp;°C) [[Karasjok]]ban. A leghidegebbek a telek [[Finnmarksvidda|Finnmarksviddában]], de a szárazföld belsejében délebbre is kemény hidegek lehetnek; [[Røros]]ban -50&nbsp;°C-ot is mértek, [[Tynset]]ben a januári átlag -13&nbsp;°C. [[Fájl:Haglebunatten.JPG|thumb|left|A szárazföld belsejének völgyeit télen hó borítja; [[Sigdal]]ban a februári átlag 7&nbsp;°C (1961-90). Az [[Inverzió (meteorológia)|inverzió]] meteorológiai jelensége miatt a völgyek mélye télen gyakran hidegebb, mint a hegyoldalak.]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Norvégia_éghajlata”