„Kiscsóta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: õ→ő, û→ű with AWB |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
36. sor:
[[1358]]-ban említik először. [[1430]]-ban ''"Kys Chewche"'', [[1489]]-ben ''"Kis-Chauta"'' alakban szerepel egy oklevélben. A bajmóci váruradalom része volt, így később Pálffy-birtok lett. [[1553]]-ban 8 portája adózott. [[1675]]-ben 139 lakosa volt. [[1715]]-ben 19 háza volt. [[1778]]-ban malma volt, 40 jobbágycsalád, valamint 2 zsellércsalád élt a településen. [[1828]]-ban 53 házában 372 lakos élt. Lakói a [[18. század|18]]. – [[19. század]]ban főleg mezőgazdasággal, fuvarozással, állattartással, gyúmölcstermesztéssal és fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"CSAUZSA. vagy Csauza, Kis Csauza, nagy Csauza, két egy más mellett lévő tót faluk Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenótznak szomszédságában, mellynek filiája, Bajmócztól egy mértföldnyire, határja mind a’ két falunak közép termékenységű, réttyei jók, mind a’ kétféle fája elegendő, legelője hasonlóképen, malma helyben, piatzozása Prividgyén, de mivel szőlői nintsenek, földgyeinek a’ záporok ártalmasak, harmadik Osztálybéliek."''
Fényes Elek így ír Csótáról: ''"Csauza (Kis és Nagy), két tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenócz fil., az első 372 kath., a második 294 kath. lak. Van jó legelője, sok erdeje; sovány földe. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0003/0143-6cc.html]
| |||