Wikipédia

„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
11 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
30. sor:
Hamarosan Domáldra költöztek, ahol Farkas kertépítésbe és gazdálkodásba kezdett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 11-12}}</ref> [[1804]]-ben a marosvásárhelyi kollégium matematikaprofesszorának hívták meg. Két gyermekük született, 1802-ben [[Bolyai János|János]], illetve 1804-ben Anna, aki kétéves korában meghalt. Fia nevelésére sok gondot fordított, tanítóit a legjobb főiskolás diákok közül válogatta, de matematikára saját maga tanította, és vigyázott, hogy a szellemi fejlődés ne menjen a testi rovására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 12-15}}</ref><ref>{{cite book | author = Gray | title = i.m. | pages = 99}}</ref> Rossz anyagi körülmények között élt, szűkös tanári fizetését kertészkedéssel pótolta, János taníttatásához ismerősök támogatására volt szükség. 1820-ban megpályázta az erdélyi kamarai erdők jól jövedelmező főfelügyelői állását, de nem járt sikerrel.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 16, 20}}</ref>
 
[[1821]]-ben, négy évi hosszú kínlódás után meghalt felesége. 1824-ben újra megnősült, a nála sokkal fiatalabb Somorjai Nagy Terézt,<ref>{{cite web|url=http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=9|title=Bolyai Farkas életének és munkásságának eseményei|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100206065459/http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=9|archivedate=2010-02-06}}</ref><ref>{{cite web|url=http://bolyai.mtak.hu/hu/life.htm|title=Bolyai János életrajza|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110131104832/http://bolyai.mtak.hu/hu/life.htm|archivedate=2011-01-31}}</ref> egy [[marosvásárhely]]i vaskereskedő lányát vette el.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 21}}</ref> Ebből a házasságából is két gyermeke született, 1826-ban Gergely, később egy Berta nevű kislány, aki nem élt sokáig. 1833-ban ismét özvegységre jutott. Ebben az évben Bolyai Jánost betegsége miatt nyugdíjazták, így hazaköltözött egyedülálló apjához, de csak egy évig bírtak együtt lakni. Különköltözésüket gyakori levélváltások követték.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 21-22}}</ref>
 
Bolyai Farkas [[1851]]-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le. 1854-ben két nagy bánattal kellett megküzdenie: meghalt kis unokája (Berta) és öreg barátja, Gauss.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 25}}</ref> Nyolcvanéves korától az elmúlás gondolata foglalkoztatta és tudatosan készült rá. Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését és intézkedett temetéséről: azt kérte, hogy a temetésén se pap, se gyászbeszéd ne legyen, sírja felé ne állítsanak síremléket, csak egy almafát ültessenek. 1856. november 20-án, [[Agyi érkatasztrófa|agyvérzés]]ben hunyt el.<ref name="Weszely26">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 26}}</ref>
37. sor:
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Különösen ritka a többek között egy személyben mélyebb mathesisi és költészi szellemet egyesülve látni; e részben is, mint sok egyébben, elég csodálkozásomra, alig van párja atyámnak.”<br>Bolyai János<ref>{{cite book | author = [[Benkő Samu]] | title = Bolyai János vallomásai | publisher = Kriterion Könyvkiadó | location = Bukarest | year = 1972 | pages = 81}}</ref>}}
 
Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt: foglalkozott [[fizika|fizikával]], [[filozófia|filozófiával]], [[zeneelmélet]]tel, [[erdészet]]i kérdésekkel, [[gyümölcstermesztés]]sel, [[borászat]]tal, különböző műszaki problémák megoldásával, [[gyógyászat]]i és [[gyógyszerészet]]i kérdésekkel.<ref>{{cite web | title = Oláh Anna közlései az ''Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas'' című gyűjteményes kiadásban | url = http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | format = doc | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20071019004733/http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | archivedate = 2007-10-19 }}</ref> Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli [[Erdély]]ben nagy népszerűségnek örvendett.<ref name="Prekopa">{{cite journal | author = Prékopa András | title = Bolyai János forradalma | journal = Természet Világa | volume = 133 | issue = 7 | year = 2002 | url = http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081219233834/http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | archivedate = 2008-12-19 }}</ref> Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy 1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett ''[[mezőgazdaság]]i és [[állatgyógyászat]]i ismeretek'' tantárgy tanítására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 91-93}}</ref>
 
1832-ben – [[Döbrentei Gábor]] ajánlása alapján – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban.<ref>{{cite web | author = [[Vekerdi László]] | title = Bolyai Farkas (1775–1856) és Bolyai János (1802–1860) | url = {{MEK|05400/05407/pdf/}} | accessdate = 2009-09-06}}, eredeti kiadása: Kállai Gyula – Pozsgay Imre (szerk.): Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Bp., 1985. pp. 169–175.</ref> A levelező tagság alapjául valószínűleg az 1830-ban megjelent magyar nyelvű ''Arithmetica eleje'' című könyve szolgált,<ref name="Prekopa"/> más források szerint főleg szépirodalmi munkásságáért választották meg.<ref name="Weszely19">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 19}}</ref> Feltehetőleg ennek hatására írta meg 1834-ben ''Marosszéki lakodalmi szertartások'' című [[néprajz]]i tanulmányát.<ref name="Weszely19"/> 1848 augusztusában vendégül látta [[Kreil Károly]]t, a [[prága]]i csillagvizsgáló igazgatóját, adjunktusával együtt, akik földmágnesességi méréseket végeztek kertjében.<ref>{{cite web|url=http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|title=Bolyai Farkas életének és munkásságának eseményei|language=magyar|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100206073525/http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|archivedate=2010-02-06}}</ref>
 
=== Matematika ===
62. sor:
[[Carl Friedrich Gauss|Gaussnak]] írott leveléből tudjuk, hogy 1800-ban (vőlegény korában) írt egy kötetre való verset,<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 43}}</ref> de ezeket 1836-ban, többi kiadatlan irodalmi alkotásával együtt elégette.<ref>A papírok hamuját egy ''Poézis'' feliratú faurnába helyezte, az urna a marosvásárhelyi Bolyai Múzeum tulajdonában van.</ref> Ezeket a verseket leszámítva szépirodalmi tevékenységének súlypontja az 1814–1818 időszakra tehető.<ref name="Weszely19"/> 1852-ben üdvözlő verseket írt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] tiszteletére, ezek ''Szivhangok'' címmel jelentek meg.<ref name="Szinnyei">{{Szinnyei|1||b/b02190.htm}}</ref>
 
A kolozsvári színház megnyitására 1814-ben kiírt drámapályázatra rögtön három történelmi tárgyú szomorújátékot is írt (''Pausanias'', ''II. Mohamed'',<ref>[{{Cite web |url=http://real-eod.mtak.hu/3258/ |title=II.Mohamed, REAL-EOD] |accessdate=2016-09-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180718113727/http://real-eod.mtak.hu/3258/ |archivedate=2018-07-18 }}</ref> ''Kemény Simon''). Még az eredmény kihirdetése előtt további két drámát írt, és ezeket 1817-ben névtelenül kiadatta [[Nagyszeben]]ben. A pályázaton, noha „poétai nyelvét” a többi beküldőéhez képest dicsérték, műveiben hiányolták a „drámai bog” megkötését, azaz a feszültséget, amely az olvasó figyelmét lekötné.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 18-19}}</ref> Ugyanezt a 20. századi hivatalos értékelés így fejezi ki: „Bolyainak volt érzéke a tragikumhoz és a drámai hős jellemének lélektanilag hiteles fejlesztéséhez. Darabjai mégsem keltenek mélyebb hatást, elsősorban a rajtuk elömlő s a drámai szerkezetet megbontó [[szónoklattan|retorikus]] [[líra (műnem)|líraiság]] miatt.”<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története | url = {{MEK|02200/02228/html/03/191.html}}}}</ref> Bolyai maga is tudatában volt a darabok hiányosságainak, egyik barátjának így írt róluk: „Ha érkeztél elolvasni, reflectálj rolla; ha nincs időd, ne vesztegesd vele; circiter egy-mást én is tudnék: in specie Mahomedbe igen hosszak a jelenések s kevés a személy.”<!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! --><ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 92}}</ref> Történelmi drámáit [[Kisfaludy Károly]] kiindulópontnak használta saját művei megalkotásánál.<ref name="Színház"/> Bolyai 1818-ban egy saját korához közelebbi tárgyú darabot is írt ''A párisi per'' címmel.
 
Lefordította angolból [[Alexander Pope|Pope]] ''Essay on Man'' című tankölteményét, ezen kívül fordított [[John Milton|Milton]] és [[Friedrich Schiller]] műveiből is. Műfordításaiban nem ragaszkodott az eredeti szöveghez, esetenként saját gondolatait is beleszőtte.<ref name=Weszely19/>
75. sor:
* ''Fortes creatur Fortibus. In: Szíve kiömlése. A’ Maros Vásárhelyi ref. kollégyombéli ifjúságnak egy kedves Attya Halálán. [Marosvásárhely]. Nyomtattatott a’ Ref. Kol. betűivel. Felső Visti Kali Josef által, 1829.'' (Kemény Miklós halálára írt búcsúztató és versgyűjtemény. A mű előszavát írta Bolyai Farkas.)
* ''Halotti vers. 4 ¾ ív.'' (A marosvásárhelyi nyomda feljegyzése alapján. A részletesebb adatok nem ismeretesek), 1830
* ''Sziv-Hangok / Üdvözletül / FERENCZ JOZSEF / Ő. CS. K. APOSTOLI FELSÉGÉNEK / Marosvásárhelyt Julius 31-én 1852-ben / Mély hodolattal főlajánlva. / A’ HELYBELI REF. TANINTÉZET ÁLTAL. / Az egek áldják-meg! hogy oly emléket emeljen, / Melyet boldog idők’ új számlálása jeleljen. / MAROS-VÁSÁRHELYEN, nyomtatta az ev. ref. fő-tanoda betüivel Kali Simon 1852.'' (latin, német és magyar nyelvű költemények gyűjteménye)<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/05200/05212/05212.pdf|title=Bolyai Farkas (1775–1856) életében megjelent szépirodalmi és tudományos könyvei, dolgozatai, emlékbeszédei és más nyomtatott anyagai|last=Gazda|first=István|language=magyar|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140413145950/http://mek.oszk.hu/05200/05212/05212.pdf|archivedate=2014-04-13}}</ref>
* ''Jelentése'' (búcsúja, végrendelete), Marosvásárhely, 1855
 
89. sor:
[[Fájl:Göttinger Gedenktafel - Wolfgang Bolyai.jpg|bélyegkép|300px|Bolyai Farkas emléktáblája Göttingenben]]
[[Fájl:A két Bolyai sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A két Bolyai sírja az almafával]]
A halálát követő tavaszon tanítványa, Dicső Lajos, pojnik almafát ültetett a sírjára, a végrendeletben foglalt kérésének megfelelően.<ref name="auto_K6iW8g9FKc1yGXhoJ1FIrQ"/><ref>Bolyai Farkas kívánságára sírjához két ponik almafát ültettek, mivel annak gyümölcse emlékeztette három olyan almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott: 1. Éva almájára, amely kiűzte az első embert a paradicsomból, 2. Paris almájára, amely kirobbantotta a trójai háborút, 3. Newton almájára, amely a tömegvonzás törvényeinek felfedezéséhez vezetett; lásd {{cite journal | url = http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/hints-bolyai.html | author = Hints Elek | title = A Bolyaiak exhumált földi maradványai | journal = Ponticulus Hungaricus | volume = X | issue = 10 | accessdate = 2009-09-19 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20090701134424/http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/hints-bolyai.html | archivedate = 2009-07-01 }}.</ref>
 
A [[19. század]] végén [[Paul Stäckel]] kezdett behatóan foglalkozni a Bolyaiak életével és munkásságával, és [[1911]]-ben jelent meg német nyelven „A két Bolyai élete és munkássága” című könyve, amelyet [[1914]]-ben magyar fordításban is kiadtak.<ref name="Prékopa200">{{cite journal | author = Prékopa András | title = 200 éve született Bolyai János | journal = Fizikai Szemle | volume = 2002 | issue = 9 | pages = 269 | url = http://epa.oszk.hu/00300/00342/00152/prekop0209.html | accessdate = 2009-09-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070627033611/http://epa.oszk.hu/00300/00342/00152/prekop0209.html | archivedate = 2007-06-27 }}</ref> [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] kezdeményezésére a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárában Bolyai-emlékmúzeumot szerveztek; ennek anyaga ma a [[Teleki–Bolyai Könyvtár]] Bolyai-emlékszobájában található. [[1957]]-ben, Bolyai Farkas halála centenáriumán Marosvásárhelyen a Bolyai-téren, szemben a [[Bolyai Farkas Líceum]]mal, felállították [[Csorvássy István]] és [[Izsák Márton]] szobrát, amely a két Bolyait ábrázolja.<ref>{{RMIL|1||b.htm#Bolyaiakemlékezete}}</ref>
 
A marosvásárhelyi volt református gimnáziumon kívül Bolyai Farkas nevét viseli egy [[ózd]]i szakképző iskola<ref>{{cite web | url = http://www.bolyai-ozd.sulinet.hu | title = Bolyai Farkas Szakképző Iskola, Ózd | accessdate = 2009-09-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20161205143034/http://bolyai-ozd.sulinet.hu// | archivedate = 2016-12-05 }}</ref> és egy [[zenta]]i gimnázium.<ref>{{cite web | url = http://www.bolyai-zenta.edu.rs/ | title = Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta | accessdate = 2009-09-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20130523122919/http://www.bolyai-zenta.edu.rs/ | archivedate = 2013-05-23 }}</ref> Róla kapta nevét továbbá az [[1441 Bolyai]] [[kisbolygó]], amelyet 1937-ben [[Kulin György]] fedezett fel.<ref>{{cite book | author = [[Sárneczky Krisztián]] | title = Sváb-hegyi kisbolygók | location = Budapest | publisher = [[Magyar Csillagászati Egyesület]]| year = 2005 | pages = 50–51 | isbn = 963218243X}}</ref>
A [[Szegedi Tudományegyetem]] matematikai tanszéke a Bolyai épületben helyezkedik el. Belépéskor balra Bolyai Farkas, jobbra Bolyai János életnagyságú szobra fogadja a látogatót.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyai_Farkas”