„Lénárd Fülöp” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső hivatkozások |
|||
6. sor:
Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. [[Klatt Virgil]] volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult [[Bécs]]ben, de az nem az ő világa volt, ezért [[Budapest]]en felvette a kémiát [[Than Károly]]nál. [[Heidelberg]]ben és [[Berlin]]ben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát [[1886]]-ban szerezte meg a [[Heidelbergi Egyetem]]en. [[Eötvös Loránd]] engedélyével rövid ideig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudomáegyetemen]] is dolgozott.
Főleg [[Németország]]ban munkálkodott, a [[katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy 1) az atomok áthatolhatatlanok, 2) a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz, tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és „dynamidáknak” nevezte el őket. Ez a modell [[Joseph John Thomson|J. J. Thomson]] atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.<ref>[[Werner Braunbek]]: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.</ref>
A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért [[1905]]-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.
| |||