„Állami Szívkórház” változatai közötti eltérés

| pozíciós térkép = Veszprém megye

| szöveg pozíciója = left

[[Fájl:Balatonfüred Tagore.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|[[Rabindranath Tagore]] hindu költő szobra az Állami Szívkórház közelében]]

Az Állami Szívkórház története visszanyúlik a [[18. század]]ig nyúlik vissza. Már az 1716. évi [[tihanyi apátság]]i birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden [[Borvíz|savanyúvizek]] vannak. A mai kórház helyén levő másfél holdas telken fakadt a savanyúvizes forrás. A tulajdonos, ''Tenkovits Miksa'' a forráshoz fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban biztosított fürdést a vendégeknek a kazánnal melegített savanyúvízben. 1741-ben, Tenkovits halála után, özvegye a fürdőt ''Schuster József'' orvosnak adta el, aki azt a haláláig, 1748-ig üzemeltette.

A területet 1749-ben ''Lécs Ágoston'' tihanyi apát vette bérbe Schuster József örököseitől. Az apát a szerződésben foglalt [[leltár]] szerint " ... fürdőházakat, azokban lévő üstöt vagy vízmelegítő rézfazekakat, fürdőkádakat..." vett át. Az apát 1759. július 30-án véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal savanyúvízi gyógyhelyet alakított ki. Az első épület az Ófürdőház volt, amely 1765-ben épült fel a mai kórház keleti szárnyán. 1785-ben [[Österreicher Manes József]]et nevezték ki a fürdő főorvosává. Österreicher 1806-ig dolgozott Balatonfüreden és a fürdő népszerűségéhez jelentősen hozzájárult. Az Ófürdőház épületét, valamint a fürdőberendezéseket a Gyógy teret pusztító 1826. és 1834. évi tűzvészek nagy mértékben megrongálták. Ezután 1835-1836-ban épület fel a klasszicista stílusú Újfürdőház, Packh János tervei alapján. Ezt az épületet fedett folyosó kötötte össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz.

1869 és 1871 között a Balatonra néző, látványos új szárny épült [[Cometter Bernát]] terve szerint, eklektikus stílusban, amelyet Erzsébet-udvarnak neveztek el. Később az egész épületegyüttest ''Erzsébet Szanatórium''nak nevezték. Ekkoriban a fürdővendégek száma mintegy évi 2000 volt.<ref>http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/009/pc000974.html#6</ref>

Az egységes épület 1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával alakult ki; a homlokzatokat szecessziós ízlésben formálták át. Az 1910 - 1913 közötti nagy építkezést [[Hajdu Tibor Vendel|Hajdu Tibor]] Benedek-rendi főapát kezdeményezte. Az Erzsébet Szanatórium igazgató-főorvosa 1912 és 1952 között [[Schmidt Ferenc (orvos)|Schmidt Ferenc]] volt, aki úgy ismert, mint a [[Szőlőkúra|szőlőgyógymód]] népszerűsítője, illetve [[Ady Endre]] orvosa. A két világháború között több miniszter ([[Klebelsberg KunóKuno|Klebelsberg Kunótól]]tól [[Hóman Bálint]]ig) is a páciense volt. A szanatórium híre külföldön is elterjedt, különösen azután, hogy 1926 novemberében [[Rabindranáth Tagore]], a nagy hindu költő is itt keresett gyógyulást.

Az intézet 1949-ben került állami kezelésbe és ezután évtizedeken át ''Állami Kórház'' néven működött. 1962-1968 között a kórház berendezéseit korszerűsítették; ennek keretében kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. 1979-ben az épületegyüttes újabb, modern épületszárnyakkal bővült - az ágyak száma 600 fölé emelkedett.