„Esztergom története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
|||
6. sor:
[[Esztergom]] területe már a [[Őskor|prehisztorikus időkben]] lakott hely volt. A [[Szent István tér (Esztergom)|Várhegyen]] és környékén 18-20 ezeréves településnyomokat tártak fel. Ettől az időtől kezdve a terület folyamatosan lakott hely. Időszámításunk kezdetén az itt élő [[kelták]]at a [[rómaiak]] hódították meg, akik a [[Duna]]-szakasz legsűrűbb láncolatát ezen a vidéken építették ki. 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, amikben jelentős számú katona állomásozott. A várhegy keleti oldalán a [[kvádok]] ellen ''[[Solva]]'' néven [[castrum]]ot építettek egy virágzó várossal, katonai táborral, dunai átkelőhellyel. Solva lakóinak [[121]]-ben [[Hadrianus római császár|Hadrianus császár]] [[római polgárjog]]ot is adományozott, és itt írta a [[2. század]] jelentős filozófusa, [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius császár]] az ''Elmélkedések'' 12. kötetét.
Az [[5. század]] elején hanyatlásnak indult [[Pannonia (provincia)|Pannónia provincia]] és vele Esztergom környéke is. Ezután előbb a [[hunok]] ([[410]] környékén), illetve az avarok ([[568]]) telepedtek le a területen, amiről sok lelet tanúskodik. A [[Nibelung-ének]] szerint. [[Attila hun király|Attila hun uralkodó]] is megfordult Esztergomban (''Gran'').<ref>[http://www.gutenberg.org/dirs/etext97/nblng10.txt Nibelungdal (ismeretlen szerző) - Gutenberg.org]</ref><ref>
== Gézától a magyar állam megszilárdulásáig ==
| |||