„II. Borrell barcelonai gróf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
17. sor:
 
== Tevékenysége ==
Borrell katonai téren elég kevés sikert tudott felmutatni: a források szerint összesen két csatát vívott és mindkettőt elveszítette. Uralkodása alatt, 985-ben fosztotta ki Barcelonát a muszlim [[Al-Mansur Ibn Abi Aamir|al-Mansur]]<ref>''Catalunya Carolíngia V: els comtats de Girona, Besalú, Empúries i Peralada''. Editors Santiago Sobrequés i Vidal, S. Riera i Viader, Manuel Rovira i Solà, completed by Ramon Ordeig i Mata. Barcelona: Institut d'Estudis Catalans 2005. Doc. no. 457.</ref><ref>Pierre de Marca, ''Marca Hispanica sive Limes Hispanicus, hoc est geographica & historica descriptio cataloniae, ruscinonis, &amp; circumiacentium populorum''. Edited by Étienne Baluze. Paris 1688; reprinted Barcelona 1972 &amp; 1989. Translated by J. Icart as ''Marca Hispànica, o País de la Frontera Hispanica: versió catalana''. Barcelona 1965. Appendix no. CXXXIII.</ref> Ezzel szemben diplomataként jóval nagyobb sikereket ért el: a 980-as évek támadásait és [[II. al-Hakam]] córdobai kalifa egyetlen, 961-es támadását kivéve jó kapcsolatokat tartott fenn két hatalmas szomszédjával, a [[Córdobai Kalifátus]]sal és a [[Frank Királyság]]gal.<ref>Philippe Sénac, "Note sur les relations diplomatiques entre les comtes de Barcelone et le califat de Cordoue au X<sup>e</sup> siècle". ''Histoire et Archéologie des Terres Catalanes au Moyen Âge''. Edited by Philippe Sénac. Perpignan 1995, pp. 87–101.</ref> 970-ben személyesen zarándokolt [[Róma|Rómába]], hogy találkozzon [[XIII. János pápa|XIII. János pápával]] és [[I. Ottó német-római császár]]ral.<ref>Richer, ''Histories'', cap. III.43. Edited as [http://mdzx.bib-bvb.de/dmgh_new/app/web?action=loadBook&bookId=00000607 ''Richer von Sankt-Remi: ''Historiae'''']{{Halott link|url=http://mdzx.bib-bvb.de/dmgh_new/app/web?action=loadBook&bookId=00000607 |date=2018-07 }}. Editor Harmut Hoffmann. Monumenta Germaniae Historica: Scriptores 38. Hannover: Hahn 2000.</ref>
 
Borrell emellett a tudományok és a kultúra bőkezű támogatója volt. 967-ben látogatást tett az aurillaci apátságban és az apát arra kérte, hogy védencét, Aurillaci Gerbertet vigye magával, hogy ott [[matematika|matematikát]] tanulhasson. Gerbert ezután Ato püspök irányítása alatt a Barcelonától kb. 60&nbsp;km-re található Santa Maria de Ripoll apátságban folytatta tanulmányait.<ref>[https://web.archive.org/web/20070922021941/http://mathdl.maa.org/convergence/1/?pa=content&sa=viewDocument&nodeId=1187&bodyId=1323 Betty Mayfield, "Gerbert d'Aurillac and the March of Spain: A Convergence of Cultures"]</ref> Borrell védencét magával vitte 970-ben a római útra is, ahol XIII. János pápa rávette Ottó német-római császárt, hogy Gerbertet felfogadja fia, a leendő [[II. Ottó német-római császár]] házitanítójává.
 
985-ben azonban az egész [[hispán határvidék]]et megtámadta a muszlim hadvezér, [[Al-Mansur Ibn Abi Aamir|al-Mansur]], aki ebben az évben elfgolalta és feldúlta Barcelonát, a város lakosait pedig foglyul ejtette és elhurcolta.<ref>Gaspar Feliu i Montfort, [http://www.iecat.net/butlleti/pdf/116_butlleti_feliu.pdf ''La presa de Barcelona per Almansor. Història i mitificació''] {{Wayback|url=http://www.iecat.net/butlleti/pdf/116_butlleti_feliu.pdf |date=20081219105708 }}. Barcelona: Institut d'Estudis Catalans 2007.</ref> Borrell [[Lothár nyugati frank király|III. Lothár frank királytól]] kért segítséget,<ref>''The Letters of Gerbert with his Papal Privileges as Sylvester II, translated with an introduction''. Translated by H.&nbsp;P. Lattin. Records of Civilisation: sources and studies 60. New York 1961. No. 77</ref> de Lothárnak nem állt módjában segíteni.<ref>''Diplomatari de la vila de Cardona, anys 966–1276: Arxiu Parroquial de Sant Miquel i Sant Vicenç de Cardona, Arxiu Abacial de Cardona, Arxiu Históric de Cardona, Arxius Patrimonials de les masies Garriga de Bergus, Pala de Coma i Pinell''. Edited by A. Galera i Pedrosa. Colleció Diplomataris 15. Barcelona: Fundació Noguera 1998. Doc. no. 7</ref>
 
Borrel ekkor [[Hugó francia király|Capet Hugó]] francia királyhoz fordult, aki ugyan segítséget ígért,<ref>Lattin, ''Letters'', no. 120.</ref> de végül nem tudta rávenni hűbéreseit, hogy egy déli hadjáratban támogassák.<ref>Richer, ''Historiae'' IV.12.</ref> Korábban Katalónia a frank királyság hűbéresének számított, de mivel hugó nem sietett Borrell segítségére, a katalán történészek szerint ez a pillanat jelzi az önálló katalán nemzet megszületését (amit 1987-ben számos konferenciával és kiadvánnyal ünnepeltek). A valóságban azonban a [[hispán határvidék]] többi grófsága még ezután is fenntartotta kapcsolatait a francia királyi udvarral.<ref>J. Dufour, "Obédience respective des Carolingiens et des Capétiens (fin X<sup>e</sup> siècle–début XI<sup>e</sup> siècle)". ''Catalunya i França Meridional a l'entorn de l'any mil: la Catalogne et la France méridionale autour de l'an mil. Colloque International du D.&nbsp;N.&nbsp;R.&nbsp;S./Generalitat de Catalunya «&nbsp;Hugues Capet 987-1987&nbsp;: la France de l'an mil&nbsp;», Barcelona 2-5 juliol 1987.'' Edited by Xavier Barral i Altet, Dominique Iogna-Prat, Anscari M. Mundó, Josep María Salrach & Michel Zimmermann. Col·lecció Actes de Congressos 2. Barcelona 1991, pp. 21–44.</ref>