„Kolostor utca (Brassó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a accessdate frissítések
a ismétlések jav.
11. sor:
|pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
A '''Kolostor utca''' ({{ny-ro|Strada Mureșenilor}}, {{ny-de|Klostergasse}}) a [[Brassó történelmi központja|brassói városerőd]] turisztikai szempontból egyik legismertebb utcája. Északi végén emelkedett a [[Kolostor utcai kapu]], a [[Brassó történelmi központja|városerőd]] egyik legnagyobb és legerősebb városkapuja. Mind az utca, mind a kapu a domonkos kolostorról kapta nevét, mely a jelenlegi barokk [[Brassó-belvárosi római katolikus templom|katolikus templom]] helyén állt.

A középkortól máig a városerődbelváros egyik legforgalmasabb utcája: régen itt mentek a havasalföldi kereskedők a [[Főtér (Brassó)|főtéri]] vásárra, manapság pedig ez a régi központ egyik fontos kereskedelmi artériája.<ref name=dilema>{{cite news |last=Iliescu |first=Mariana |title=Brașov: zona După Ziduri |url=http://dilemaveche.ro/sectiune/bordeie-si-obiceie/articol/brasov-zona-dupa-ziduri-piriul-graft-in-pericol |publisher=Dilema Veche |date=20140508 |accessdate=20180725}}</ref> Orbán Balázs 1868-ban Brassó „legszebb és legelegánsabb” utcájának nevezte.<ref name=orban>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: A belváros útczái |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>
 
==Elnevezése==
23 ⟶ 25 sor:
Az utca terjeszkedésének északi határa a domonkos kolostor és annak [[Péter apostol|Szent Péternek]] és [[Pál apostol|Szent Pálnak]] szentelt temploma volt. A domonkosok letelepedését 1323-ban engedélyezte a barcelonai egyetemes rendi gyűlés, és 1342-ből származik a templom első említése.<ref>{{Léstyán|21||21}}</ref> A kolostorral szemben, az utca másik oldalán épült fel később a Mindszentek kápolnája.{{refhely|azonos=J30}}
 
A 14. század végén kezdték építeni Brassó első [[Brassó várfalai és bástyái|várfalait]], melynekmelyek nyugati oldalavonala párhuzamos volt a Kolostor utcával, az utca északi végén pedig felépült a [[Kolostor utcai kapu]]. Ez kezdetben egy egyszerű, tornyos építmény volt, azonban az elkövetkező évszázadok során egy közel száz méter hosszú erődítmény-komplexummá váltnőtte ki magát. A 16. században egy további várfalat is emeltek, a belső és külső várfalak közötti területet pedig [[zwinger]]ekre (szorítókra) osztották fel; a Kolostor utca házai mögött voltak a Jegyzők és a Szíjgyártók zwingerei.{{refhely|Jekelius|77–92. o.|azonos=J77}} Egy 1602-es rendelet szerint a [[havasalföld]]i kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, csak ezen keresztül hagyhatták el azt, és csak a Kolostor utca fogadóiban szállhattak meg.{{refhely|azonos=J30}}
 
Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] a legtöbb házat elpusztította, újjáépítésük évtizedeket vett igénybe. A kaput 1738-ban földrengés rongálta meg, és a 19. században mind jobban akadályozta a forgalmat, ezért 1835–1836-ban lebontották. Helyén 1838-ban Andreas Dieners tervei alapján egy [[Klasszicizmus|neoklasszikus]] díszkaput emeltek, melynek két bejárata volt a szekerek, kettő a gyalogosok számára. Ezt 1891-ben bontották le, ugyanis az akkor épülő [[Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal]] mozdonyai nem fértek át a kapu alatt.{{refhely|azonos=J77}} A vasút 1891 és 1927 között közlekedett a Kolostor utca mentén.<ref>{{cite web |author=[[Kovács Lehel István]] |title=A tramváj |url=http://www.hetfalu.ro/lapok/15_h02.html |publisher=Hétfalu honlapja |date=20020816 |accessdate=20180725}}</ref>
52 ⟶ 54 sor:
[[Kép:BV StrMuresenilor 12.jpg|bélyegkép|A délkeleti házsor]]
* '''2.''' ''Trauschenfels-ház'', 1852-ben építtette Friedrich Schneider vaskereskedő egy korábbi ház helyén. Schneider után lánya, Josephine von Trauschenfels örökölte. Háromszintes, masszív épület, földszintjén 1894-ig kovácsműhelyek működtek. 1894-ben Alexander Drechsler megvásárolta a földszinti helyiségeket, és a válaszfalakat eltávolítva kávéházat alakított ki, mely 1895 januárjában nyílt meg.<ref>{{cite book |last=Gusbeth |first=Eduard |authorlink=Eduard Gusbeth |title=Das Gesundheitswesen in Kronstadt in den Jahren 1894, 1895, 1896 |year=1897 |publisher=Gabony |location=Brassó |language=német}}</ref> A kávéház gyakori látogatója volt [[Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)|Szemlér Ferenc]] és Octav Șuluțiu.<ref name=pestrea/>
* '''6.''' A 19. század közepén, Erdély tíz kerületre való osztása idején itt működött a brassói kerületi bíróság (''Kreisgericht''). A jelenlegi épületet 1908-ban építették a [[Magyar Általános Hitelbank]] székhelyeként. Később a Román Hitelbank, majd a [[CEC Bank|Román Takarékpénztár]] vette át. Jelenleg átalakítás alatt áll.{{refhely|Pavalache|384. o.}} Jelenleg átalakítás alatt áll.
* '''10.''' ''Verzár-ház'', 1886-ban épült Christian Kertsch tervei alapján az örmény Verzár család számára. Az agyondíszített, színesre festett épületet Sextil Pușcariu kínai pagodához hasonlította.<ref>{{cite book |last=Pușcariu |first=Sextil |authorlink=Sextil Pușcariu |title=Brașovul de altădată |page=114 |year=1977 |publisher=Dacia |location=Kolozsvár |language=román}}</ref>
* '''12.''' Az egykori ''Burzenländer Hof'' épülete. A 17–18. században itt volt a [[vám]] és a postahivatal, majd 1823-tól a városi kocsma és a ''Goldenen Krone'' (Arany Korona) fogadó, a 19. századi Brassó legnagyobb és legismertebb fogadója.{{refhely|Jekelius|175–178. o.}} A jelenlegi, nagyméretű épület 1913-ból származik, hátsó bejárata a [[Rózsapiac]]ra nyílik, tervezője Wilhelm Schmidts volt. Ebben működött a ''Burzenländer Hof'' (Barcasági Udvar) szálló, majd az 1948-as államosítás után az 1970-es évekig a rendőrség.{{refhely|azonos=A102}}