Főmenü megnyitása

Módosítások

3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5)
==== Az alsólendvai ellenforradalom ====
{{bővebben|Alsólendvai ellenforradalom}}
[[1919]]. [[április 21.]] és [[április 22.]] között zajlott [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] [[Magyarország]]on az első kísérlet, amely a Tanácsköztársaságot óhajtotta megbuktatni. A mozgalomnak csak az [[Lendva|alsólendvai]] direktóriumot sikerült átvennie, de hamarosan leleplezték és 26 vezetőjét letartoztatták, köztük a főszervező [[Fangler Béla|Fangler Bélát]] is, majd Budapestre vitték, hogy a [[Forradalmi törvényszékek (1919)|forradalmi törvényszék]] elítélje őket.<ref>[{{Cite web |url=http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al920_22/44.htm |title=Nemzetgyűlési almanach 1920–1922] |accessdate=2015-07-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924055512/http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al920_22/44.htm |archivedate=2015-09-24 }}</ref>
 
==== Az Antibolsevista Comité ====
==== Társadalompolitikai intézkedések ====
[[Fájl:Éjen a Proletár Diktatúra.jpg|thumb|jobbra|260px|A Baross szobor fölé emelt piramis. Baky Albert akvarellje. Budapest, 1919. május 1.]]
A Tanácsköztársaság idején szavazhatott először az a társadalmi réteg, mely korábban többször – hiába – követelte magának ezt a jogot, a magyar nők teljes választójogának első megadása pl. a Tanácsköztársaság idejére esett: 1919. április 2-től minden 18 életévét betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt, feltéve hogy dolgozott.<ref>[http://iqdepo.hu/dimenzio/21/21-04-06.html Magyar nők a dualizmus korában]</ref> Szintén a munkásmozgalom régi követelése teljesült azzal, hogy bevezették a 8 órás munkaidőt. [[Kisajátítás|Szocializálták]], azaz közös, állami tulajdonba vették a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az áruházakat, a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket és a lakóházakat, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket. A tulajdonosok hirtelen rájuk szakadt jogfosztottságuk mellett úgy érzékelték az új rendszert, mint amely kiforgatja őket anyagi és erkölcsi javaikból, amelyik mindent elvesz.<ref name="auto_Dy0POcbEZsHoopoGV2KuNg">[{{Cite web |url=http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html]{{halott link|title=Archivált másolat |accessdate=2009-09-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090922221700/http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html |archivedate=2009-09-22 }}</ref>
A kisajátított közép- és nagybirtokokat nem adták a parasztoknak, mert [[Termelőszövetkezet|szövetkezetesítés]]t terveztek, ám június végétől a szegényparasztoknak [[veteményes]]eket osztottak. A földről szóló rendelet szerint földtulajdon nem illetett meg olyan személyt, aki nem dolgozott rajta.
 
* [http://www.tanacskoztarsasag.5mp.eu Tanácsköztársaság emlékoldal]
* [http://www.country-studies.com/hungary/hungarian-soviet-republic.html Egy összefoglaló] {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20071102054519/http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho030400.htm Az Abonyi Honismereti Szövetség lapja]
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/56.html A Vörös Hadsereg]
* [http://www.inditlak.hu/szaz2.html Károlyi Mihály és a proletárdiktatúra]
166 035

szerkesztés