„Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Ereklyék: Titulus módosítás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
20. sor:
== A kegyhely története ==
A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot<ref>{{CitWeb |url=http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/74997674.jpg |aut= |tit=[A kegyszobor] |work= |lan= |loc= |red=mw2.google.com |date= |accd=2015-10-9 |form=jpg |aurl= |archd=}}</ref> öltöztetik.<ref>
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén [[Marko Ivan Rupnik]], jezsuita teológus, mozaikművész készítette.<ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/-isten-nagyon-szereti-magyar-nepet-interju-p-rupnik-szloven-jezsuita-mozaikmuvesszel |aut=Magyar Kurír |tit=„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel |work= |lan=hu |loc= |red=magyarkurir.hu |date=2014-6-1 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> Az ünnepélyes átadáson [[Erdő Péter]] felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.<ref>{{CitWeb |url=http://www.hirado.hu/2015/09/05/atadtak-a-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhelyet/ |aut=MTI |tit=Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet |work= |lan=hu |loc= |red=hirado.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.salgotarjan.hu/?p=2062 |aut= |tit=A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása |work= |lan=hu |loc= |red=salgotarjan.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hazai/erdo-peter-megaldotta-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhely-uj-letesitmenyeit |aut=Trauttwein Éva/Magyar Kurír |tit=Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton |ass=Fotó: Lambert Attila |work= |lan=hu |loc= |red= |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref>
27. sor:
[[Fájl:Nagyboldogasszony 01.jpg|300px|jobbra|thumb|A főünnep augusztus 15-én a [[Nagyboldogasszony]], amely [[Mária mennybevétele|Szűz Mária mennybemenetelének]] ünnepe]]
A legenda szerint, [[I. László magyar király|Szent László]] a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.<ref>{{CitWeb |url=http://www.bucsujaras.hu/matraverebely/eredet.htm |aut= |tit=Szentkút eredete |work= |lan=hu |loc= |red=bucsujaras.hu |date= |accd=2015-10-9 |form=htm |aurl= |archd= |misc=A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old.}}</ref> A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. [[XI. Kelemen pápa]] kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.<ref>
== Ereklyék ==
| |||