„III. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
55. sor:
}}
 
'''Habsburg Ferdinánd''' vagy '''Ausztriai Ferdinánd''' ([[Graz]], 1608. július 13. – [[Bécs]], 1657. április 2.), a [[Habsburg-ház]]ból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki '''III. Ferdinánd''' néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Német királyok listája|német]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]], valamint '''IV. Ferdinánd''' néven [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|Ausztria uralkodó főhercege]] 15371637-től haláláig. Ferdinánd [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király]] és [[Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)|Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnő]] negyedik gyermekeként született. Házastársai voltak [[Habsburg Mária Anna magyar királyné|Habsburg Mária Anna spanyol és portugál infánsnő]], [[Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina magyar királyné|Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina osztrák főhercegnő]] és [[Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)|Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő]] is, akiktől felnőttkort megélt gyermekei között ott van két későbbi utódja, [[IV. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] és [[I. Lipót magyar király|Lipót főhercegek]], valamint egy [[Spanyol uralkodók házastársainak listája|spanyol]] és egy [[Lengyel uralkodók házastársainak listája|lengyel királyné]], [[Habsburg Mária Anna spanyol királyné|Mária Anna]] és [[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Eleonóra főhercegnők]].
 
A kortárs leírások alapján Ferdinánd személyisége tekintélyt parancsoló és béketűrő volt. Hét nyelven is beszélt, köztük [[Német nyelv|németül]], [[Latin nyelv|latinul]], [[Spanyol nyelv|spanyolul]], [[Olasz nyelv|olaszul]], [[Francia nyelv|franciául]], [[Cseh nyelv|csehül]] és [[Magyar nyelv|magyarul]]. Nem örökölte apja vallási fanatizmusát, a béke érdekében hajlandó volt teret engedni a [[Protestantizmus|protestánsoknak]] is. Érdekelték a természettudományok és a művészet, 1657-ben még egy olasz irodalmi akadémiát is alapított [[Bécs]]et. A legnagyobb szenvedélye a zene volt, ő maga is komponált.