„Franz Grillparzer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
link
1. sor:
{{személy infobox}}
| kép =
| képaláírás =
}}
'''Franz Grillparzer''' ([[Bécs]], [[1791]]. [[január 15.]] – Bécs, [[1872]]. [[január 21.]]) [[osztrákok|osztrák]] író, drámaíró és költő.
 
12 ⟶ 9 sor:
1812-ben Seiler gróf udvarában udvarmesteri állást vállalt, 1813-tól pedig gyakornokként dolgozott az Udvari Könyvtárban. 1823-ban az Udvari Kancelláriára került, és 1832-től 1856-ig, nyugdíjazásáig a Kancellária archívumának igazgatója, 1847-ben pedig az [[Osztrák Tudományos Akadémia]] egyik alapító tagja volt.
 
Töprengő, bonyolult, érzékeny, hipochondriára hajlamos lélek volt, s különösen nyomasztóan érintette a korabeli Bécs kicsinyes-elnyomó hivatalos légköre, ami elől utazásokban keresett menedéket, a várostól azonban sohasem tudott elszakadni. 1817-ben mutatták be első sorstragédiáját, Ahnfrau -t (Ősasszony), amelyben az örökölt sors "titokzatos törvényszerűségként" váltja ki a tragédiát. Az ő sorsszemléletét később Platen parodizálta.A német klasszika és romantika örökségének a folytatója, amit műveiben [[William Shakespeare|Shakespeare]]-, [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]]-, és [[Lope de Vega]]-hatások gazdagítanak. Versei csak halála után jelentek meg kötetben. A csattanós, epigrammatikus formákat kedvelte, rendszerint didaktikus, polemikus célzattal.
 
== Drámái ==