„Brassó címere” változatai közötti eltérés

A címer legelőször a 14. században jelent meg; ekkor még csak egy arany koronát tartalmazott kék pajzson, fatörzs és gyökerek nélkül. A legelső fennmaradt ábrázolás egy 1396-os okmányon van, de a pecsétnyomó ennél nyilván régebb készült. A korona lombjai liliomokat formáznak. Egy másik 1400 körüli ábrázolás a [[Fekete templom]] északkeleti falán (a [[Főtér (Brassó)|Főtér]] felőli oldalon), Szűz Máriának, Brassó egykori védőszentjének szobra alatt látható. A 15. században egy kissé különböző pecsétet kezdtek használni (a régi valószínűleg az 1421-es törökdúláskor veszett el); a korona lombjai liliomok helyett leveleket formáznak. 1507-től a 19. századig egy harmadik változatot használtak, melynek pecsétnyomója ma is megvan a [[Kovácsok_bástyája_(Brassó)#Brassói Levéltár|brassói levéltárban]].{{refhely|Nussbächer|78–79. o.|azonos=N78}}

A koronából kinövő gyökerek [[Johannes Honterus]] idejében, a 16. század első felében jelentek meg. Legelőször a domonkos-rendi kolostor pecsétjén látható, majd Honterus 1532-es, [[Bázel]]ben kiadott Erdély-térképe és 1539-től alkalmazott nyomdai pecsétje elterjesztette ezt az ábrázolást. A későbbi címereken a gyökerek száma változó, lehet négy-tíz, vagy pedig nagyon sok. Több középületen a címert ábrázoló domborműveket helyeztek el, például a [[Hirscher-ház]]on (1545, majd 1749), a [[Katalin-kapu]]n (1559), az [[Ötvösök bástyája|Ötvösök bástyáján]] (1641), a [[Régi brassói városháza|régi városházán]] (1780, Johann Oelhann alkotása).{{refhely|Nussbächer|80–83. o.|azonos=N80}}

1601-ből származik egy brassói címert ábrázoló, vörös alapú gyalogsági zászló, melyet a [[Goroszlói csata|goroszlói csatában]] hadizsákmányul ejtettek, és jelenleg a [[potsdam]]i múzeumban őriznek.<ref>{{cite web |url=http://prinbrasov.com/2012/06/steag-doua-steaguri/ |title=Un steag, două steaguri |date=20120622 |accessdate=20170308 |publisher=PrinBrasov.com}}</ref> Ugyanacsak 1601-ben jelenik meg a ''Deo vindici patriae'' mottó.<ref>{{cite book refhely|author=Orbán Balázs |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XIII. Brassó: Brassó kiváltságai, történelme |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>

[[Gernot Nussbächer]] szerint a 14. századi koronás „[[beszélő címer]]” (Brassó latin neve ''Corona'') használata feltehetően a magyar királyi ház által adott kiváltságjog, a korona lombjai pedig az [[Anjou-kor|Anjou-dinasztia]] liliomait jelképezik.{{refhely|azonos=N78}} Magát a [[Brassó nevének eredete|''Corona'' nevet]] Nussbächer Corona (görögül Stefánia) ókori keresztény vértanútól származtatja, kinek egy ereklyéjét valószínűleg a helyi [[Szent Katalin-kápolna (Brassó)|rendházban]] őrizték.<ref>{{CitLib refhely|aut=Nussbächer, Gernot |tit=Caietele74–75. Corona |loc=Brassó |red=Aldus |ann=2016 |isbn=9789737822949 |cap=Primele atestări documentare ale Brașovului |pag=72–77o.}}</ref> Ugyancsak Nussbächer szerint a gyökerek ábrázolása [[népetimológia]] eredménye; Honterus a ''Burzenland'' (Barcaság) nevet ''Wurzelland''-ként (gyökér-ország) értelmezte.{{refhely|azonos=N80}} [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] azt feltételezi, hogy Honterus vagy másvalaki egy megkopott ábrázoláson a címert körülvevő dicsfény sugárszálait vélte fagyökérnek, és ezért terjesztette el ezt az ábrázolást.<ref>{{cite book refhely|author=Orbán Balázs |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVI. Brassó önkormányzata és belszervezete: Brassó czímere és pecsétje |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref> Olyan vélemények is vannak, melyek szerint a korona alatt nem gyökér, hanem a [[Barca (folyó)|Barca folyó]] stilizált vízrajza látható.<ref>{{CitPer |aut=[[Alfred Prox|Prox, Alfred]] |tit=Das Kronstädter Wappen |per=Neue Kronstädter Zeitung |ann=1993 |lun=9 |die=1 |tom=9 |fasc=3 |pag=5 |issn=0934-4713 |url=http://www.hog-kronstadt.de/fileadmin/PDF/archiv/nkz/1993_NKrZ_03.pdf}}</ref>

A 19. században elterjedt az az elmélet, hogy a gyökerek a tizenhárom szabad [[barcaság]]i [[Erdélyi szászok|szász]] települést jelképezik<ref>{{cite book |last=Wachner |first=Heinrich |title=Krostadter Heimat- und Wanderbuch |year=1934 |publisher=Wilhelm Hiemesch |location=Brassó}}</ref> ([[Feketehalom]], [[Barcarozsnyó]], [[Szászvolkány]], [[Keresztényfalva]], [[Vidombák]], [[Botfalu]], [[Barcaszentpéter]], [[Szászhermány]], [[Barcaföldvár]], [[Höltövény]], [[Szászveresmart]], [[Szászmagyarós]], [[Prázsmár]]) jelképezik, ezért sok jelenkori ábrázoláson 13 gyökér jelenik meg.{{refhely|azonos=N80}}

*{{CitLibhely|Nussbächer}} {{cite book |autlast=Nussbächer, |first=Gernot |titauthorlink=CaieteleGernot CoronaNussbächer |loctitle=BrassóCaietele Corona |redpage=Aldus49 |annyear=2016 |isbnpublisher=9789737822949Aldus |caplocation=Despre stema orașului BrașovBrassó |pagisbn=78–869789737822949}}

*{{hely|Orbán}} {{cite book |lastauthor=JekeliusOrbán |first=ErichBalázs |authorlinktitle=Erich[[A JekeliusSzékelyföld leírása]] |titleseries=DasVI. Burzenland III/1Barczaság |year=19281868 |publisher=VerlagRáth Burzenlander Sachsischen MuseumMór |location=Brassó |language=németPest}}