„Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Új átirányítás Visszavonás |
Készült a(z) „Georgian Soviet Socialist Republic” oldal lefordításával Címkék: Megszüntetett átirányítás Tartalomfordítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Order_of_Red_Banner,_Georgian_SSR,_1923.png|jobbra|bélyegkép|[[Vörös Zászló érdemrend]], Grúzia, 1923.]]
<span>A</span>''' Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság''' ('''Grúz SZSZK'''; {{Grúzul|საქართველოს საბჭოთა სოციალისტური რესპუბლიკა|tr}}<span style="font-family:'Avaza', 'Arial Unicode MS', 'Sylfaen';">საქართველოს საბჭოთა სოციალისტური რესპუბლიკა</span>; {{Oroszul|Грузинская Советская Социалистическая Республика}}Грузинская Советская Социалистическая Республика), a Szovjetunió egyik tagállama volt 1922-től [[A Szovjetunió felbomlása|annak széthullásáig]], 1991-ig. A mai Grúz Köztársaság területe 1801-ben lett bekebelezve az Orosz Birodalomba, a kaukázusi államok elfoglalásának sorozataként. 1918-ban lett ismét független, ekkor [[Grúz Demokratikus Köztársaság]] néven, de 1921-ben a Vörös Hadsereg csapatai megszállták és kikiáltották a Grúz SZSZK-t. Grúzia formálisan a Szovjetunió egyik alapító tagállama volt, de mint csak a[[Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság| Kaukázusontúli SZSZSZK]] részeként. 1936-ban felbomlott a Kaukázusontúli SZSZSZK, így Grúzia, [[Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság|Örményország]] és [[Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság|Azerbajdzsán]] teljes jogú tagköztársaság lett. 1989. november 18-én a Grúz SZSZK bejelentette belpolitikai szuverenitását. 1990. november 14-én Grúz Köztársaság nevet vette fel, és 1991. április 9-én függetlenné vált a Szovjetuniótól.
A Grúz SZSZK-t északról az [[Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság|Orosz SZSZSZK]], délről Törökország, nyugatról a Fekete-tenger, míg keletről az Örmény és az Azerbajdzsáni SZSZK határolta.
== Története ==
=== Létrehozása ===
1917. november 28-án, az [[Oroszország|oroszországi]] [[októberi forradalom]] után, [[Tbiliszi]] központtal megalakult a Transzkaukázusi Ideiglenes Kormány. A Grúziai Szociáldemokrata Párt (grúz mensevikek) által vezetett mérsékelt, többpárti demokratikus rendszer működött a [[Grúz Demokratikus Köztársaság|Grúz Demokratikus Köztársaságban]], amely 1918 májusától 1921 elejéig működött. 1921 februárjában a Vörös Hadsereg lerohanta Grúziát, ezzel kezdetét vette a 70 éves kommunista diktatúra. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságát 1921. február 25-én hozták létre. A következő év március 2-án elfogadták a szovjet alkotmányt.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|title=The Europa World Year Book 2004, Volume I|edition=45th|series=[[Europa World Year Book]]|origyear=1928|year=2004|publisher=[[Europa Publications]]|location=London|isbn=1-85743-254-1|page=1806|quote=However, Georgia was invaded by Bolshevik troops in early 1921, and a Georgian Soviet Socialist Republic (SSR) was proclaimed on 25 February.}}</ref>
=== A Kaukzusontúli SZSZSZK részeként ===
[[Fájl:First_Supreme_Soviet_of_the_Georgian_SSR_(retouched).jpg|bélyegkép|A Grúz Legfelsőbb Szovjet első tagjai.]]
1922. március 12-től 1936. december 5-ig a [[Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság|Kaukázusontúli SZSZSZK]] része volt az [[Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság|Örmény SZSZK-val]] és az [[Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság|Azerbajdzsáni SZSZK-val]] együtt. 1936-ban a Kaukázusontúli SZSZSZK felbomlott. Ebben az időszakban Grúziát [[Lavrentyij Pavlovics Berija]], a Grúz Kommunista Párt központi bizottságának első titkára vezette. A szovjet kormány arra kényszertette Grúziát, hogy több területet átengedjen Törökország (Tao-Klarjeti tartomány és Batumi tartomány egy része), Azerbajdzsán ( Hereti / Saingilo tartomány), Örményország (a Lore régió) és Oroszország (Khevi északkeleti szeglete, Kelet-Grúzia) részére.<ref>.Geronti Kikodze (1954) Notes of a Contemporary, first published in 1989, Mnatobi, Issue 1, Tbilisi, Georgia.</ref>
1936-ban a Kaukázusontúli SZSZSZK felbomlott, így Grúzia teljes jogú tagköztársaság lett.
Lavrentyij Berija lett a grúz OGPU vezetője, mielőtt 1938-ban átirányították [[Moszkva|Moszkvába]].
=== A második világháború ===
A kaukázusi olajmezők elérése volt Hitler 1941 júniusi inváziójának egyik fő célja, de a tengelyhatalmak seregei nem jutottak el Grúziáig. Az ország közel 700 000 katonát (ebből 350 ezer embert halt meg) a Vörös Hadseregnek, a legfontosabb frontra szállított késztermékek a textil és a lőszerek voltak. Ebben az időszakban Sztálin (Grúziában született) elrendelte a csecsen, ingus, karacsáj és a balkár népek kitoloncolását az Észak-Kaukázusból. Őket Szibériába és Közép-Ázsiába szállították őket a nácik állítólagos együttműködésének vádjával, ezzel együtt eltörölték az autonóm köztársaságaikat. 1957-ig a megszűnt autonómiák egyes területeit a Grúz SZSZK kapta meg.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Parrish|first=Michael|title=The Lesser Terror: Soviet State Security, 1939-1953|url=https://books.google.com/books?id=NDgv5ognePgC&pg=PA102&lpg=PA102&dq=deportations+Chechens+Georgia+Klukhori&source=web&ots=ntwqpmC2Nm&sig=oAD8XG1z2T1Fz_HuePGoqPNebk0&hl=ru&sa=X&oi=book_result&resnum=3&ct=result|year=1996|publisher=Greenwood Publishing Group|isbn=0-275-95113-8|page=102}}</ref>
=== A sztálinizmus után ===
[[Fájl:GeorgianSSRWorkers.jpg|bélyegkép|Munkások a Grúz SZSZK egyik gyárában.]]
1956. március 9-én mintegy száz grúz diákot öltek meg, amikor [[Nyikita Szergejevics Hruscsov]] sztálinizáció-ellenes politikája ellen tüntettek, amelyet az egész grúz nép és kultúra általános kritikája kísért akkoriban.
A Hruscsov által az 1950-es évek közepén bevezetett decentralizációs programot hamar kiaknázták a Grúz Kommunista Párt tisztviselői, hogy saját regionális bázisukat tovább fejlesszék. Egy virágzó ál-kapitalista árnyékgazdaság jött létre a hivatalos állami gazdaság mögött. Míg Grúzia gazdaságának hivatalos növekedési üteme a Szovjetunióban legalacsonyabb volt, a megtakarítási mutatók, a gépkocsi és a háztulajdon aránya a legmagasabb volt. Ezekkel az arányokkal Grúzia az egyik legeredményesebben gazdálkodó szovjet köztársaság lett. A korrupció mértéke igen magas volt a [[második világháború]] utáni időkben. Az unió köztársaságai közül Grúziában volt a legmagasabb a magas vagy a speciális oktatásban részt vevő lakosság száma.<ref>[//en.wikipedia.org/wiki/Gregory_Grossman Gregory Grossman], ‘The "Second Economy" of the USSR’, Problems of Communism, vol. 26 no. 5, 1977, ''quoted from'' Cornell, Svante E., [http://www.silkroadstudies.org/new/inside/publications/0419dissertation.pdf ''Autonomy and Conflict: Ethnoterritoriality and Separatism in the South Caucasus – Case in Georgia''] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20070630141309/http://www.silkroadstudies.org/new/inside/publications/0419dissertation.pdf|date=June 30, 2007}}. Department of Peace and Conflict Research, ''Report No. 61''. p. 149. University of Uppsala, {{ISBN|91-506-1600-5}}.</ref><ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Suny|first=Ronald G.|authorlink=Ronald Grigor Suny|title=Armenia, Azerbaijan, and Georgia|url=https://books.google.com/books?id=B2W1YOG3N10C&pg=PA174&dq=Abkhazia&lr=&as_brr=1&ei=zMnASIOSF4GCywTcu_mHDg&hl=ru&sig=ACfU3U2iixOMMLYJ18EoByKWyqUSaKvN2A#PPA186,M1|year=1996|publisher=DIANE Publishing|isbn=0-7881-2813-2|page=186}}</ref>
Bár a korrupció aligha volt ismeretlen a Szovjetunióban, Grúziában olyan széles körben elterjedt és ismert volt, hogy az a moszkvai hatóságok számára már belpolitikai kockázatot jelentett. [[Eduard Sevardnadze]], az ország belügyminisztere 1964 és 1972 között hírnevet szerzett korrupció elleni harcosként, és leváltatta Vaszil Mzhavanadze-t, a Grúz Kommunista Párt korrupt első titkárát. Sevardnadze moszkvai támogatással szerezte meg az első titkári posztot. 1972 és 1985 között Grúzia erős kez vezetője volt, javítva a tényleges gazdasági arányokat, és több száz korrupt hivatalnokot elbocsátott.
A szovjet hatalom és a grúz nacionalizmus csapatai először 1978-ban csaptak össze, amikor Moszkva elrendelte a grúz nyelv alkotmányos státuszának hivatalos államnyelvként való felülvizsgálatát. A tömeges utcai tüntetések nyomására 1978. április 14-én Moszkva ezt jóváhagyta, majd Sevardnadze ugyanabban az évben visszaállította az alkotmányosságát. Április 14. lett a grúz nyelv napja.
=== A szovjet uralom vége ===
[[Fájl:Flag_of_Georgia_(1990-2004).svg|jobbra|bélyegkép|200x200px|[[Grúzia zászlaja]] (1990-2004)]]
Sevardnadze 1985-ben szovjet külügyminiszter lett, ezzel Jumber Patiasvili, egy konzervatív kommunista kapta meg a főtitkári posztot, aki a [[peresztrojka]] kihívásaival nehezen tudta felvenni a harcot. Az 1980-as évek végének felé egyre erőszakosabb összecsapások történtek a kommunista hatóságok, a feltörekvő grúz nacionalista mozgalom és a grúziai kisebbségek (nevezetesen az oszétok) nacionalista mozgalmaik között. 1989. április 9-én a szovjet csapatok szétvertek egy békés tüntetést a Tbiliszi kormányépület előtt. Húsz grúzt öltek meg és több százan sebesültek meg. Az esemény radikalizálta a grúz politikát, sokan - még néhány grúz kommunistát is - arra a következtetésre jutottak, hogy a függetlenség előnyösebb, mint a Szovjetunióban való tartózkodás.
1990. október 28-án demokratikus parlamenti választásokat tartottak, és november 15-én az országot Grúz Köztársaságnak nevezték át. [[Grúzia]] (Abházia kivételével) egyike volt annak a hat köztársaságnak, [[Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság|Örményországgal]], [[Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság|Moldovával]] és a [[Balti országok|balti államokkal]], akik bojkottálták az unió-szintű fenntartási népszavazást 1991 márciusban. 1991. április 9-én [[Zviad Gamszahurdia]] kikiáltotta Grúzia függetlenségét, ezzel az egyik legkorábbi köztársaság lett, amely az augusztusi Gorbacsov ellen elkövetett sikertelen puccs előtt függetlenedett. Ezt azonban a szovjet kormány nem ismerte el, és Grúzia csak a Szovjetunió 1991. december 25-én történt megszűnése után lett ténylegesen független.
== Jegyzetek ==
{{reflist|2}}
== Külső hivatkozások ==
* [[iarchive:GeorgiaLandOfTheGoldenFleeceRevealsItsRiches|''Georgia, land of the Golden Fleece, reveals its riches'']] a propaganda pamphlet about the GSSR from the 1960s.
* Avalishvili, Levan: "The “Great Terror” of 1937–1938 in Georgia: Between the Two Reports of Lavrentiy Beria" in the [http://www.laender-analysen.de/cad/pdf/CaucasusAnalyticalDigest22.pdf Caucasus Analytical Digest No. 22]
* Anchabadze, George: "Mass Terror in the USSR: The Story of One Family" in the [http://www.laender-analysen.de/cad/pdf/CaucasusAnalyticalDigest22.pdf Caucasus Analytical Digest No. 22]
* [https://museum.ge/index.php?lang_id=ENG&sec_id=53] Georgian museum of Soviet Occupation, Tbilisi.
[[Kategória:Ázsia történelmi államai]]
[[Kategória:Európa történelmi államai]]
| |||