„Sósav” változatai közötti eltérés

A [[királyvíz|királyvizet]] - mely a sósav és a [[salétromsav]] elegye - egy 13. századi alkimista, [[Pszeudo-Geber]] említi munkáiban, aki szalmiáksó [[salétromsav]]ban történő feloldásával állította elő.<ref>{{Cite book |first=Hugo |last=Bauer |title=A history of chemistry |publisher=BiblioBazaar, LLC |year=2009 |url=https://books.google.com/?id=8-w-izdgp4IC&lpg=PA30 |isbn=978-1-103-35786-4 |pages=31}}</ref><ref name=Karpenko01>{{Cite journal |author1=Karpenko, V. |author2=Norris, J.A. |title=Vitriol in the history of chemistry |year=2001 |journal=Chem. Listy |volume=96 |pages=997 |url=http://www.chemicke-listy.cz/docs/full/2002_12_05.pdf}}</ref><ref name="ceh">{{Cite book |title=Chemicals Economics Handbook |chapter=Hydrochloric Acid |publisher=[[SRI International]] |year=2001 |pages=733.4000A–733.3003F}}</ref><ref>{{Cite journal |doi=10.1124/mi.8.3.1 |last=Norton |first=S |title=A Brief History of Potable Gold |journal=Molecular Interventions |volume=8 |issue=3 |year=2008 |pages=120–3 |url=http://molinterv.aspetjournals.org/content/8/3/120.full.pdf+html |pmid=18693188}}</ref><ref>{{Cite journal |last=Thompson |first=C.J.S. |title=Alchemy and Alchemists |edition=Reprint of the edition published by George G. Harrap and Co., London, 1932 |pages=61,18 |publisher=Dover Publications, Inc., Mineola, NY |year=2002}}</ref> Más források szerint a királyvizet elsőként a 13. század végére datálható bizánci kéziratok említik.<ref name="Forbes1970"/><ref>{{Cite book |last=Myers |first=R.L. |title=The 100 most important chemical compounds: a reference guide |url=https://books.google.com/?id=a4DuGVwyN6cC&lpg=PA141&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA141#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Greenwood Publishing Group |year=2007 |isbn=978-0-313-33758-1 |pages=141}}</ref><ref>{{Cite book |last=Datta |first=N.C. |title=The story of chemistry |url=https://books.google.com/?id=IIZkAvdFJhMC&lpg=PA40&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA40#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Universities Press |year=2005 |isbn=978-81-7371-530-3 |pages=40}}</ref><ref>{{Cite book |page=387 |url=https://books.google.com/?id=RXEhAAAAYAAJ&pg=RA1-PA387 |title=The elements of materia medica and therapeutics, Volume 1 |last=Pereira |first=Jonathan |publisher=Longman, Brown, Green, and Longmans |year=1854}}</ref>

 

 

A 17. században a német [[Johann Rudolf Glauber]] [[nátrium-klorid]] és [[kénsav]] felhasználásával [[Nátrium-szulfát|nátrium-szulfátot]] állított elő, mely folyamat során hidrogén-klorid gáz szabadult fel. [[Joseph Priestley]] 1772-ben állított elő tiszta hidrogén-kloridot, melyről [[Humphry Davy]] 1818-ban bizonyította be, hogy hidrogénből és klórból álló vegyület.<ref name="ceh" />

}}</ref><!--Since 1988, hydrochloric acid has been listed as a Table II precursor under the 1988 [[United Nations Convention Against Illicit Traffic in Narcotic Drugs and Psychotropic Substances]] because of its use in the production of [[heroin]], [[cocaine]], and [[methamphetamine]].<ref name="incb">{{Cite journal |publisher=[[International Narcotics Control Board]] |url=http://www.incb.org/pdf/e/list/red.pdf |format = PDF |title = List of precursors and chemicals frequently used in the illicit manufacture of narcotic drugs and psychotropic substances under international control |issue=Annex to Form D ("Red List") |edition=Eleventh |date=January 2007}}</ref>

-->

==Kémiai tulajdonságai==

A sósav egyértékű sav, így a hidrogén-klorid a disszociációja során egyetlen H⁺-t (protont) ad le. Vizes oldatban a H⁺ egy vízmolekulához kapcsolódva H₃O⁺ [[oxóniumion]]t képez:<ref name="crc">{{Cite book |last=Lide |first=David |title = CRC Handbook of Chemistry and Physics |publisher=[[CRC Press]] |edition=81st |year=2000 |isbn=0-8493-0481-4}}</ref><ref name="perry">{{Cite book |last=Perry |first=R. |coauthors=Green D., Maloney J. |title=[[Perry's Chemical Engineers' Handbook]] |publisher=[[McGraw-Hill]] Book Company |edition=6th |year=1984 |isbn=0-07-049479-7}}</ref>