„Kabos Gyula” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
== Pályája ==
[[1887]]. [[március 19.|március 19-én]] született zsidó családban [[Budapest]]en, Kann Zsigmond (1851–1930) ügynök és Meister Róza háztartásbeli fiaként. 1901 és 1905 között a Wesselényi utcai kereskedelmi iskolában tanult, mellette 1902 és [[1905]] között [[Solymosi Elek]] színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben [[Szabadka|Szabadkán]] kezdte. [[1906]]–[[1907]] között [[Zombor]]ban, [[1907]]–[[1910]] között ismét Szabadkán játszott. Pályája [[Nagyvárad]]on ([[1910]]–[[1913]]), majd a [[Király Színház]]ban ([[1913]]–[[1914]]) és a [[Royal Sörkabaré]]ban folytatódott.
Az első világháború elején, 1914 és 1916 között ún. katonai pótszolgálatot teljesített egy fővárosi honvédkerületi parancsnokság segédszolgálatánál.

[[1916]]–[[1918]] között a Kristálypalotában, a [[Fővárosi Orfeum]]ban, a Télikertben, [[1917]]-ben a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színházban]] és az [[Intim Kabaré]]ban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott ([[1918]]), a következő évben visszatért [[Budapest]]re. [[1919]]-ben a [[Dunaparti Színház]] tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel:
 
* [[Andrássy úti Színház]]
* [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]]
39 ⟶ 43 sor:
[[Fájl:KabosGyula Király76.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest VI. kerületében|'''Kabos Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Király utca 76. szám alatt]] ]]
[[Fájl:Kabos Gyula sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Kabos Gyula sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 1-2-457.]]
Mindenütt nagy sikert aratott. A Vígszínházban 1920 és 1924 között 44 egyfelvonásos színdarabban játszott. A Renaissance Színházban kapta élete első főszerepét, Szemjon Juskevics ''Szonkin és a főnyeremény'' c. tragikomédiájának címszerepét alakította, melyről [[Kosztolányi Dezső]] színibírálatot írt. [[1926]]–[[1929]] között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett [[1929]]-től [[1930]]-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt, melyre [[Békeffi László]]val közösen pályázott. Először [[Zsolt Béla]] ''Erzsébetváros'' c. darabját mutatták be, mely nagy sikert aratott. Vállalkozása azonban hamarosan megbukott és elvesztette vagyonát.
 
[[1935]]–[[1937]] között a Víg, [[1937]]–[[1938]]-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. [[1938]]. április 8., az első zsidótörvény után nem engedték színpadra lépni. Az erősödő [[antiszemitizmus]] miatt családjával az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] települt. Fiát a londoni egyetem automérnöki karára küldte tanulni, majd feleségével útnak indult külföldre. Budapestről Ostendébe mentek, majd onnan [[Dover]]be, s 1939. február 1-jén indultak el [[Southampton]]ból a 28 000 tonnás Paris nevű tengerjáró hajón, mely 1939. február 11-én kötött ki [[New York]]ban.
 
Amerikában alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, teljesen mellőzték, és utolsó évei keserűségben teltek. [[1941]]. [[októberőszén egy kis brooklyni színházban játszott, amikor előadás közben rosszul 6lett.|október 6-án]]Hiába hunyttiltott el [[Neworvosa York]]bana színpadtól, KobasKabos néventovábbra temettékis elfellépett, ésmásodik sírjárarosszulléte csakután jóvala későbbharmadiknál akadtaktüdőgyulladást kapott. 1996.Utolsó novemberkét 30-ánhetét temettékegy újra akórházban, [[Farkasrétioxigénsátorban temető]]bentöltötte.
 
[[1941]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el [[New York]]ban. A New Jersey állambeli Emerson város Cedar Park-i temetőjében Kobas néven temették el, és sírjára csak jóval később akadtak rá. 1996. november 30-án temették újra a [[Farkasréti temető]]ben.
''"Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, [[1931]]–[[1938]] között készült film őrzi."''<ref>{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/6.html}}</ref>
 
155 ⟶ 160 sor:
* [http://nevpont.hu/view/11952 Névpont]
 
* [https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kabos-gyula-a-legnagyobb-kisember/ Kabos Gyula, a legnagyobb kisember] Szeretlek Magyarország, 2013. március 19.
== További információk ==