„Gobelin” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Gobelin falikárpit: Belső hivatkozások |
|||
51. sor:
Az 1970-es évek végétől egyes, Magyarországtól nyugatra lévő múzeumok új hímzésmódot, -technikát próbálnak meghonosítani a korábban gobelinhímzéssel készített festményutánzatok kivitelezésére, amelyet "glorafíliá"nak neveztek el. Ennek lényege, hogy egyes múzeumi tárgyak (pl. nem túl sokszínű ókori domborművek) képét iparművészekkel poszterszerű síkdíszítményekké rajzoltatják. Ezeket a díszítményeket közelálló tónusú színű gyapjúszállal javasolt kihímezni, felhasználva a gobelinöltésen kívül a középkori (pl. aranyhímzésnél alkalmazott) öltéstechnikákat is. Így a felület mozgalmasabb, nagyobb síkot tölt ki, s ezzel a technikával újszerű faliszőnyegek, képek készíthetőek. Jó példa erre a technikára a szócikk elején látható kép.
==
[[Rejtő Jenő]] ''[[Az elátkozott part (könyv)|Az elátkozott part]]'' című regényében [[Csülök (Rejtő Jenő)|Csülök]] elmélkedik a következőképpen: „Mivel sokat forogtam jobb körökben, tudom, hogy az ilyen falfestményeket gobelinnek nevezik. Az ember csiszolódik, ha társadalmi életet él.”
[[Dániel Anna]] ''Margot királyné gobelinjei'' című regényében négy XIV. századi, Magyarországra került, majd elveszett gobelin után nyomoz a főszereplő, Lonka.
[[Rácz Zsuzsa]] ''Nesze Neked Terézanyu!'' című regényében Kéki Kata válaszolja Indián kérdésére: „Gobleinezni szoktam ilyenkor, vasárnap délelőttönként”.
| |||