„IMS” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
|||
2. sor:
==Építéstechnológia==
Az előre gyártott [[vasbeton]] pilléreket a helyszínen felállították, majd megtámasztották. Az építési helyszínen szintenként egy, kettő vagy négy elemből álló előre gyártott üreges vasbeton födémelemeket emeltek be és állványzattal alátámasztották. A rendszer tartószerkezeti szempontból egyik legfontosabb eleme a feszítőpászma. Ezek számára feszítőcsatornákat képeztek ki az elemekben. A [[panel]]ok és az [[oszlop]]ok közötti részt és az egyéb panelcsatlakozási hézagokat gyorsan kötő, nagy szilárdságú, úgynevezett PU ([[poliuretán]]) pasztával öntötték ki, miután a pászmákat (feszítőkábeleket) elhelyezték. Végül külön erre a célra kialakított berendezéssel megfeszítették azokat.
A lefeszített felső kábelek segítségével, statikailag többtámaszú tartóként funkcionáló födémtárcsákat alakítottak ki. Az így létrejött szerkezet födémlemezeiben ébredő függőleges, hasznos és állandó terheket a feszítőerő hatására az oszlopok és a födémlemezek között fellépő súrlódási erők továbbítják a teherhordó oszlopoknak. A födémlemez–oszlop kapcsolatok rugalmasan nyomatékbírók, amelyek így vesznek részt a vázszerkezetek merevítésében is. A vázszerkezet tartószerkezeti szempontból egyes katasztrófák (például [[földrengés]]ek) esetén kifejezetten teherbíró.
==Az IMS Magyarországon==
Magyarországon 1990-ig 130 db IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m<sup>2</sup> alapterülettel.
A technológiával készült épületek közül számos esetben szükségessé vált a felújítás.<ref>{{cite web | url = http://www.kodaly-pecs.sulinet.hu/iskola.php | title = A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium honlapja}}</ref> Ennek egyik módja az utólagos feszítés, amikor a megrongálódott, korrodálódott feszítőpászmákat újakra cserélik.<ref>{{cite web | url = http://www.bama.hu/baranya/kozelet/ims-iskolak-kaosz-es-eletveszely-251344 | title = A Dunántúli Napló cikke - IMS-iskolák: káosz és életveszély}}</ref> Hasonló módszerrel történt a [[pécsi magasház]] felújítása is, ebben az esetben az utólagos feszítés módszerét kombinálták az utólagos alátámasztással is, amikor a pillér-födém csatlakozás alsó födémoldali síkján a pillérhez rögzített korona feltéteket alkalmaztak. Esztétikai okokból ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a koronát utólag eltakarják, például álmennyezettel.
|