„Grandpierre K. Endre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
'''Grandpierre K. Endre''', születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre ([[Hódság]], [[1916]]. [[október 6.]] – [[Budapest]], [[2003]]. [[július 17.]]) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. Nemesi származású ősei Franciaországból elűzött [[hugenották]] voltak. Fiai [[Grandpierre Attila]] csillagász, író, költő, a fizikai tudományok kandidátusa, zenész, valamint [[Grandpierre Károly (festőművész)|Grandpierre Károly]] festőművész.<ref name="mame" />
 
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]en magyar-történelemmagyar–történelem szakon végzett. Aktívan sportolt, futásban ifjúsági országos bajnok volt. Fiatal korában inkább költőként vált ismertté. A ''Fogadalom'' című versét az [[1956-os forradalom]] során beolvasták a [[Magyar Rádió|rádióban]], míg a ''Magamról'' című költeménye az angol [[BBC]] rádió adásában szerepelt. Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai, például a ''„Fekete hóesés”'' című művében arról írt, hogy [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]t 1664-ben nem vadkan, hanem egy merénylő sebezhette halálra. A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadták el. A „nemzeti ősvallás” alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.
 
Történészi munkásságának eredménye, hogy közvetlenül [[László Gyula (történész)|László Gyula]] 1978-as „[[kettős honfoglalás]]” elmélete<ref>{{cite web |url= http://www.magtudin.org/Eredetunk%20III.htm |title=Eredetünk és Őshazánk III. Rész – A "kettős honfoglalás" elmélete |date= |accessdate=2016-07-10 |author= Radics Géza |authorlink= | publisher= Magyarságtudományi Intézet |work= |format= }}</ref> után tette közzé a [[Tarih-i Üngürüsz|Tárih-i-Üngürüsz]] ismertetését (1979-ben).<ref name="tarihiu">{{CitPer|szerző= K. J. |cím= Tarih-i Üngürüsz |alcím= (Kortárs, 1979. 12.) |periodika= Korunk |év= 1980 |hónap=05 |nap= |évfolyam= 35 |szám= 5 |oldal= 399–400 |egyéb= |url= http://epa.oszk.hu/00400/00458/00509/pdf/EPA00458_Korunk_1980_05_393-400.pdf }}</ref> Az ősgesztát az 1860-as években [[Vámbéry Ármin]] és [[Budenz József]] is ismertette és az 1960-as években Törökországban török nyelven [[Hazai György (turkológus)|Hazai György]] több írást is publikált a műről.<ref>{{cite web |url= https://www.ucy.ac.cy/tms/documents/People/Emeritus/G.HazayPubl.List.pdf |title=Hazai György publications (1955-2010) |date= |accessdate=2016-07-09 |author= |authorlink= | publisher= Petőfi Irodalmi Múzeum |work= |format= }}</ref> Grandpierre K. Endre érdeme, hogy a krónika magyar nyelven is elérhetővé vált,<ref>{{cite web |url= https://www.ucy.ac.cy/tms/documents/People/Emeritus/G.HazayPubl.List.pdf |title=Tarih-i Üngürüsz és a műről |date= 2002-09-05 |accessdate= 2016-07-09 |author= Mahmud Terdzsüman, Geönczeöl Gyula, Blaskovics József |authorlink= | publisher= Magyar Megmaradásért |work= |format= }}</ref> hiszen ő küzdötte ki ezt a minisztériummal folytatott levelezésével<ref>Levelezés a Művelődésügyi Minisztériummal az ősgeszta megjelentetése érdekében (60483/80-as ügyiratszám)</ref> és nagy hatású tanulmányával.<ref name="tarihiu" /> Az 1970-es években felhívta a figyelmet arra is, hogy a közismerttől egészen eltérő [[csodaszarvas]]-történet található a krónikában.<ref>{{cite web |url= http://www.tti.btk.mta.hu/esemenyek/161-eloadas-vitaules/1441-elveszett-oskronika-torokul-beszamolo-sudar-balazs-eloadasarol.html |title= Elveszett őskrónika törökül? Beszámoló Sudár Balázs előadásáról|date= 2014-06-17 |accessdate= 2016-07-10 |author= Péterfi András |authorlink= | publisher= Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet |work= |format= }}</ref><ref>{{kiskapitális|Grandpierre A.}} (2010), 8. old.;</ref>