Wikipédia

„Perszonálunió” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
örökös mindig akad, még egy monarchia sem azért szűnt meg, mert ne lett volna trónjelölt, inkább a közös örökös, akarat, az ellentétek megnövekedése stb szünteti meg a perszonálniót
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
== Megszűnése ==
 
Mivel az államok önállósága fennmarad, a közös államfő (uralkodó) halála, lemondása vagy trónfosztása után, ha nincs erősebb összetartó erő, csak az uralkodó személye, a perszonálunió nagyon gyakran megszűnhetett, megszűnhet, akár úgy is, hogyha az uralkodónak több gyermeke is volt, azok mind vagy egy részük a perszonálunióban résztvevő államokegy-egy állam élére kerültek.
 
== Történelmi példák a perszonálunióra ==
* A [[Magyar Királyság]] és a [[Horvát Királyság]] között 1102-től 1918-ig.
* A Magyar Királyság és a Lengyel Királyság között, [[I. Lajos magyar király|I. Lajos magyar és lengyel király]] idején, 1370-től 1382-ig, mikorde isNagy Lajos halála után a két állam élére I. Lajos egy-egy lánya került, Magyarország trónjára idősebb leánya, [[Mária magyar királynő|Mária]] ült,] ésmíg Lengyelország uralkodója a kisebbik lánya, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] lett (első perszonálunió a két ország között),
*A Magyar Királyság és a [[Nápolyi Királyság]] között 1385 és 1386 között [[II. Károly magyar király|III/II. (Kis) Károly]] uralkodása alatt
*[[I. Ulászló magyar király|III. Ulászló]] lengyel király I. Ulászló néven 1440-től 1444-ig magyar király is volt (második perszonálunió a két ország között),
*14101305-től 1439-igben Magyarország és a Német-Római BirodalomCsehország között [[ZsigmondVencel magyar király|LuxemburgiI. ZsigmondVencel]] (1433-igmagyar németkirály, királykéntcseh trónörökös cseh királlyá válásával III. Vencelként, majdde 1437-ignem német-rómaivolt császárként)hosszú éséletű, mivel Vencel még abban az évben lemondott a magyar trónról [[AlbertOttó magyar király|HabsburgBajor AlbertOttó]] javára (németelső királyként)perszonálunió uralkodásaa alattkét ország között),
*14201410-tóltől 1439-ig Magyarország és Csehországa Német-Római Birodalom között [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] (1433-ig német királyként, majd 1437-ig német-római császárként) és [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] (német királyként) uralkodása alatt (első perszonálunió a két ország között),
*1420-tól 1439-ig Magyarország és Csehország között [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] és [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] uralkodása alatt (második perszonálunió a két ország között),
*1453-tól 1457-ig Magyarország, Csehország, valamint (Alsó- és Felső-)Ausztria között [[V. László magyar király|V. (Utószülött) László]] uralkodása alatt (harmadik perszonálunió Magyarország és Csehország között)
* [[Lengyel–Litván Unió|Lengyel–litván perszonálunió]] hivatalosan 1386–1569 között, de ez idő alatt is sok esetben hosszabb-rövidebb ideig a két ország uralkodója más személy volt, utána valódi unió 1795-ig,
*1576-tól 1586-ig az Erdélyi Fejedelemség, a Lengyel királyság és a Litván Nagyfejedelemség között [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] uralkodása alatt,
* [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] és [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] idején csak Csehország és Magyarország között, míg [[1526]]-tól Ausztria, majd 1556-tól a Német-Római Császárság is beletartozott,
*[[Kalmari unió]], Dánia, Norvégia és Svédország között hivatalosan 1397-től 1523-ifig, de ez idő alatt néhányszor mindhárom állam önálló uralkodót választott, vagy csak két állam között létezett perszonálunió,
* [[Dánia–Norvégia]] perszonáluniója, 1536–1814 között,
* [[Svéd–Norvég Unió]] 1814–1905 között,
*Az Angol Királyság és a Skót Királyság között hivatalosan [[1603]]-tól [[1707]]-ig a [[Stuart-ház]] égisze alatt, de az [[Angol forradalom|Angol polgári forradalom]] idején rövid időre megszűnt, illetve az államforma (köztársaság/commonwealth) is megváltozott egy időre, de ennek ellenére [[Oliver Cromwell]] is megteremtette a két ország perszonálunióját, illetve rövid ideig a Stuartok leányága, az [[Orániai–Nassau-ház|Orániai-ház]] uralkodott, a dicsőséges forradalom pedig megteremtette a két ország teljes politikai egységét 1707-ben, mely a napjainkig fennáll.
*A Kasztíliai Királyság és a Leóni Királyság között 1230-tól már állandósult, amíg 1644-ben hivatalosan, jogilag nem egyesült a két királyság,
*A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság között 1479-től 1715-ig, bár már 1469-től, [[I. Izabella kasztíliai királynő|Kasztíliai Izabella]] és [[II. Ferdinánd aragóniai király|Aragóniai Ferdinánd]] házasságkötésétől használatos a spanyol király megjelölés,viszont akkor még egyikük sem volt uralkodó, és 1506-tól 1507-ig a két ország uralkodója újra más-más személy volt, de a spanyol királyi cím 1516-tól, a katolikus királyok unokájának a trónra léptétől általános használatú, ugyanakkor [[V. Károly német-római császár|Habsburg Károly]] akkor még nem hivatalosan használhatta a királyi címet, a két ország egyesülése azonban jogilag csak 1715-ben valósult meg, mely a napjainkig fennáll,
*Svédország és Lengyelország között 1592-től 1599-ig [[III. Zsigmond lengyel király|Vasa Zsigmond]] uralkodása alatt.
 
== További információk ==
* [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/02-10/kristo.pdf Kristó Gyula: A magyar–horvát perszonálunió kialakulása]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Perszonálunió”