„Balogh Edgár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A [[Korunk]] belső munkatársa s a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] cikkírója. Mint a [[Magyar Dolgozók Szövetsége|MADOSZ]] vezetőségi tagja kezdeményezte a romániai magyar ifjúság 1937-es [[Marosvásárhely|Vásárhelyi]] Találkozóját, egyik elindítója a népfront jellegű [[Erdélyi Enciklopédia Könyvkiadó]]nak. Itt jelent meg 1939-ben ''Íratlan történelem'' c. cikkgyűjteménye [[Erdély|Erdéllyel]] és [[Olténia|Olténiával]] való ismerkedéséről s Duna-völgyi összehasonlító történelemszemléletéről.
A [[bécsi döntések]] után rövid ideig [[Kalotaszentkirály]]on tanítóskodott, majd hatósági eltávolítása után [[Móricz Zsigmond]] megbízásából a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] kolozsvári szerkesztője (1941) s a budapesti [[Magyar Nemzet]], 1942-től a budapesti [[Kis Újság]] munkatársa. [[Józsa Béla|Józsa Bélával]] együtt állította össze a ''48-as Erdély'' c. zsebkönyvet (Kolozsvár, 1943); 1944 elején elkészült ''Hármas kis tükör'' c. cikkgyűjteményét a [[Magyar Élet Kiadó]] a [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] miatt csak 1945-ben tudta megjelentetni.
Részt vett az [[Észak-Erdély|észak-erdély]]i antifasiszta ellenállási mozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után, [[1944]]. [[október 18.|október 18-án]] kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]] c. napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. A [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) alelnöke (1946-ig), s mint a művelődési osztály vezetője vett részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, ill. a régiek demokratizálásában.
| |||