„Marchiai Szent Jakab” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
A ''Santa Maria degli Angeli'' nevű [[marchia]]i [[kolostor]]ban 1415-ben belépett a Ferences rendbe. Első fogadalmát [[1416]]. augusztus 1-én tette le és ekkor kapta szerzetesi névként a Jakab nevet. A [[novíciátus]] után elöljárói [[Firenze|Firenzébe]] küldték tanulni, ahol [[Sienai Szent Bernardin]] és [[Kapisztrán Szent János]] voltak a nevelői. Örökfogadalmát is itt tette le, valamint itt szentelték [[pap (foglalkozés)|pap]]pá 1423-ban. Fő feladatának a [[prédikáció]]t tartotta. Papszentelése utáni első években [[Toszkána]], [[Umbria]] és [[Marchia]] környékén szolgált, majd a következő 12 évben külföldön látott el prédikátori feladatokat. Az [[obszervánsok|obszerváns]] irányzatot követve küzdött a [[fraticelli]]k (a ferences mozgalomból 1240 körül kivált szélsőséges szekta) ellen. Részt vett a ferences rend reformjában.
 
[[V. Miklós pápa]], [[III. Kallixtusz pápa]] és [[IV. Jenő pápa]] megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett [[Németország]]ban, [[Lengyelország]]ban és [[Magyarország]]on is. [[1438]]-ban Magyarországra érkezett, és részt vett az [[1439]]. [[május 23.|május 23]]-án kitört [[Népmozgalom Budán 1439-ben|népmozgalom]] lecsendesítésében, „akit a nép azzal kergetett el, hogy »az Isten is velünk van«.”<ref>Lásd Kubinyi (1961ː 9).</ref> Feljegyzések szerint alapos és radikális eljárást alkalmazott a huszita eretnekek felderítésére. Az elhunyt személyek után is nyomozást indított, s ha kiderült valakiről, hogy életében eretnek volt, úgy a tetemet kihantolta és máglyán megégette.
 
Magyarországra ismét [[Kapisztrán Szent János]] halála után érkezett, 1457-ben. [[Bosznia-Hercegovina|Boszniában]] mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a [[husziták]] ellen. [[Erdély]]t és [[Csanád vármegye|Csanád]] megyét igehirdetőként járta végig. Ebből az időből maradt fenn a legrégebbi Magyarországon ismert ülőbútor, mely az ő karosszéke volt a hagyomány szerint.