„Kelet-európai-síkvidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
33. sor:
== Földrajz ==
A hatalmas, egyhangú síkvidék területén néhol 300-400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a [[Kaszpi-mélyföld]]. A síkság északi részén a [[pleisztocén|jégkorszak]] elmúltával [[moréna]]halmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a [[Ladoga-tó]], az [[Onyega-tó]], a [[Csúd-tó]], a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei. ▼
A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.▼
=== Kiterjedése ===
Területe a következő országokra terjed ki:
46 ⟶ 50 sor:
*[[Kazahsztán]] európai része
*és sokan hozzá sorolják a [[Román-alföld]] területét is.
▲A hatalmas, egyhangú síkvidék területén néhol 300-400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a [[Kaszpi-mélyföld]]. A síkság északi részén a [[pleisztocén|jégkorszak]] elmúltával [[moréna]]halmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a [[Ladoga-tó]], az [[Onyega-tó]], a [[Csúd-tó]], a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei.
▲A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.
=== Határai, nagyobb tájegységei ===
70 ⟶ 71 sor:
=== Éghajlata ===
A síkság elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlatok hatása alatt áll. Az éghajlat nemcsak a földrajzi szélességgel, hanem nyugat-keleti irányban is változik. A [[Balti-tenger]] partvidékén nedves tengeri klímával, míg a [[Kaszpi-tenger]]nél félsivatagi éghajlattal találkozunk. A kontinentális jelleg kelet felé erősödik. A 48-50. szélességi foktól délre, a száraz ázsiai területek hatására az uralkodó szél iránya keletire vált át. A sík vidék lehetővé teszi a légáramlatok gyors mozgását, s ez az időjárás változékonyságát eredményezi. A nyár északon rövid és hűvös, a középső és déli területeken meleg, a mezőgazdaságra általában kedvező.
== Jegyzetek ==
| |||