Wikipédia

„Halogének” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kis korr
6. sor:
 
Elnevezésüket a görög ''sóképző'' szóból kapták, mivel [[fém]]ekkel [[só]]kat hoznak létre.
[[Elemi állapot]]ban kétatomos molekulákat alkotnak. A magas reakciókészségük miatt a természetben csak [[vegyület]]ként, főleg [[ion]]ként találhatóak meg. Mivel külső [[elektronhéj]]ukról csak egy elektron hiányzik a telített állapot (nemesgázszerkezet) eléréséhez, általában elektron felvétele során lépnek reakcióba ([[oxidáció|oxidálószerek]]). Az így létrejövő egyszeres negatív töltésű [[ion]]jaikat '''halogenid-ionhalogenidion'''oknak nevezzük, ezek sóit pedig '''halogenid'''eknek. A halogenid-ionokhalogenidionok megtalálhatóak sok ásványban és a tengervízben is.
 
A fluor a legnagyobb [[elektronegativitás]]ú elem, elektronegativitása [[Pauling skála|Pauling skálán]] 3,98, ezért vegyületeiben [[oxidációs szám]]a mindig -1−1. A többi halogénelem oxidációs száma vegyületeikben leggyakrabban -1−1, +1, +3, +5 vagy +7. A klórnak és a brómnak +4-es és +6-os oxidációs számú vegyületei is léteznek (egyes [[oxid]]ok).
 
A halogének egymással alkotott vegyületeit [[interhalogének]]nek nevezzük. A fluort kivéve oxidjaik [[savanhidrid]]nek tekinthetők, belőlük [[oxosav]]ak származtathatók. Például a [[diklór-monoxid]] a [[hipoklórossav]], a [[diklór-heptaoxid]] a [[perklórsav]] anhidridje, a klór-dioxid a [[klórossav]] és a [[klórsav]] vegyes anhidridjének tekinthető.
 
[[Fájl:Halogének.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|[[Klór]], [[bróm]], és [[jód]] színes gőzei]]
 
== A halogének főbb tulajdonságai ==
59. sor:
| align="center" | * || align="center" | *
|}
<nowiki>*</nowiki> AzA tennesszin értékei ismeretlenek.
 
== Az irodalomban ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Halogének”