„Kalevala” változatai közötti eltérés

F. A. Wolf feltette, a görög királyi udvarban sok hősi ének keletkezett. Egy Peiszisztrátosz türannosz /zsarnok idején állította össze Homérosz belőlük az ''Iliász''t és az ''Odüsszeiá''t. Turkuban, (1812) Gottlund, Carl Axel írta a „Svensk Literatur-Tidning” lapban: Ha Finnország ifjú írói megpróbálnák művelni a hazai irodalmat, a régi nemzeti énekeket összegyűjtenék, belőlük eposz, dráma vagy más születne. (erősen rövidített szöveg! 1817 ?) Ő (1818-211818–21) két kötet népdalt közölt, saját gyüjtésből.<ref>Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönrot és a Kalevala 70. o.; / A turkui romantika kora / Képviselői: 131-2. o.</ref>

A Kalevala később a finn-magyarfinn–magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.<br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és [[Szente Imre]] 1987-ben.<ref>{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó.</ref> A Kalevalából Ortutay Gyula válogatásában, Képes Géza rész-fordításaival Kazimir Károly rendezett színi előadást a Thália Színházban. Finnországban is sikert arattak vele.<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban, 1975. {{ISBN|963 15 0446 8}} / Kalevala és Az elveszett paradicsom 121.o.</ref> „Emberméretűvé kell változtatnunk a felnagyított hősöket. A 700 éves [[Vejnemöjnen]] egyszerű idős ember... A derű, a tisztaság, az időtlenség veszi körül és jellemzi.”