„Graz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
238. sor:
== Látnivalók ==
[[Fájl:Schloßberg, 8010 Graz, Austria - panoramio (4).jpg|bélyegkép|A Várhegy óratornya]]
Graz óvárosát az [[UNESCO]] 1999-ben felvette a [[Világörökség]]-listára, mert a történelmi városrész igen jó állapotban maradt meg és jól követhető fejlődése egészen a gótikus időktől kezdődően. A helyszínt 2010-ben kiegészítették az [[Eggenberg-kastély|Eggenberg-kastéllyal]] is. Graz legtöbb látványossága az úvárosbanóvárosban található, bár sok szép régi építményre bukkanhatunk a St. Leonhard (II.) és Geidorf (III.) kerületekben is.
 
*A Várhegy és környéke: a Várhegy (''Schloßberg'') a város közepén található; a ráépített vár 1129-től 1809-ig védte Grazot. Miután az osztrák csapatok Franz Xaver Hackher zu Hart ezredes vezetésével sikeresen védekeztek Napóleon csapataival szemben, a háborút követő békeszerződésben előírták a vár lerombolását. A grazi polgárok megváltották az óratornyot és a harangtornyot, így ezek megmenekülhettek. Az addig sziklás hegyet 1839-ben kezdték parkosítani. A két tornyon kívül megmaradtak a valamikori vár maradványai és néhány műemlék épület is, mint a Tamás-kápolna romjai, a Polgár- és az Istállóbástya, valamint a kazamaták. A Várhegy tetejét a Schloßbergbahn siklóvasútján, a 2000-ben elkészült lifttel vagy egy 260 lépcsőfokos gyalogösvényen lehet elérni. A hegy belsejében több kilométeres alagútrendszer található, ahová a második világháborúban a légitámadások elől menekítették a polgárokat. Az alagutak ma különböző események színhelyéül szolgálnak (''Dom im Berg''), bejárhatók a mesevonattal (''Märchenbahn''), valamint létesítettek benne egy - jelenleg nem látogatható - bányavasút-múzeumot is.
[[Fájl:Graz I Innere Stadt Paulustor.jpg|bélyegkép|A Paulus-kapu]]
Érdemes legalább részben körbesétálni a Várhegyet. A túra a hegy keleti lábánál, a Paulus-kapunál (''Paulustor'') indul, amely a reneszánsz külső erődrendszer utolsó megmaradt építménye. A Paulustorgassén délre haladva látható a Palmburg kastélya (ma bírósági épület), majd közvetlenül mellette a Néprajzi Múzeum és a Szent Antal-templom. A templom helyén 1600-ban között több mint 10 ezer protestáns könyvet égettek el. Délebbre található a Saurau-palota jókora portáljával és fölötte a török katona alakjával; a volt "Aranypástétom" fogadó jellegzetes kerek erkélyeivel, a volt ágostonos kolostor, a "lépcsőházas templom" (amely valaha az erődítmény része volt) és a Német Lovagrend rendháza. A Főtéren (''Hauptplatz'') jobbra fordulva a Sackstraße mentén látható az Erzherzog Johann-szálloda, a Landschaftsapotheke (Graz legrégebbi patikája), a Kellersberg-palota, az Özvegypalota (''Witwenpalais''), valamint az Attems-("Stájerország legfontosabb nemesi palotája"), Herberstein- (Palotamúzeum) és Khuenburg-paloták (Ferenc Ferdinánd szülőháza, Grazi Városi Múzeum és Patikamúzeum). Közvetlenül az utóbbi mellett található Graz legrégebbi épülete, a Reinerhof. A mellette lévő Schlossbergplatzról nyíiliknyílik a Várhegyre felvezető lépcső, a Mesevasút, itt található a Szentháromság-templom, illetve rövid sétával elérhető a Murinsel (Mura-sziget) is.
 
*A Stadtkrone. A Várhegy keleti lábánál található az ún. Grazer Stadtkrone ("Graz városának koronája"), egy négy épületből álló együttes: a gótikus Szent Egyed-katedrális, az egybeépült Szent Katalin-templom és II. Ferdinánd császár mauzóleuma, a régi jezsuita egyetem és a grazi Burg.
254. sor:
*A városközpontban érdemes megtekinteni a neoklasszikus, 1889-1895 között épült városházát a Fő téren (''Hauptplatz''). Előtte, a tér közepén áll a János főherceg szökőkút, amelyet 1878-ban állítottak fel. A főteret több palota veszi körbe, mint a Fehér Ház, a Sas-patika, a stukkós Luegg-házak, a Weikhard-ház vagy a Stürgkh-palota. A Herrengasse mentén található a tartományi gyűlés épülete, a Landhaus reneszánsz árkádjaival, a Landeszeughaus a világ legnagyobb megmaradt középkori fegyvertára 32 ezer darabból álló kiállításával, az ún. Festett Ház és a városi plébániatemplom. A városközponthoz tartozik még az ún. Ferencesek negyede (''Franziskanerviertel'') a ferencesek templomával, amely Graz második legnagyobb temploma; valamint a Joanneum-negyed a tartomány legnagyobb múzeumával, a János főherceg alapította Joanneummal. A belvárosban található még az 1899-ben megnyílt, neobarokk Operaház.
 
*Az [[Eggenberg-kastély]] a belvároson kívüli látványosságok közül a leggyakrabban látogatott, évente több mint egymillió látogató keresi fel. Az épületegüttesépületegyüttes Stájerország legszebb barokk palotakomplexuma.<ref>Schweigert: Dehio Graz. S. 242.</ref> Mai formájában Hans Ulrich Eggenberg (1568-1634) kezdte építtetni 1625-ben Giovanni Pietro de Pomis udvari építész tervei alapján. A kastély 24 emeleti dísztermének megmaradt eredeti 17-18. századi berendezése, amelyek egész Ausztria legfontosabb történelmi bútoregyüttesei közé tartoznak. A kastély 2010 óta a Világörökség része.
 
*Egyéb óvároson kívüli látványosságok: A város északi határán találhatóak Gösting várának romjai, a magas fekvésű erődből ellenőrizték valamikor a Mura völgyét. A várba 1723-ban villám csapott és leégett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Graz