„Siófok” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 évvel ezelőtt
 
Siófokon, ahogy akkoriban nevezték ''Zsidófokon'' - "''a források alapján inkább leíró jellegű, mint [[Pejoratív jelző|pejoratív]]
kifejezés volt''" <ref>{{hiv-web |url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/schleicherveronika/diss.pdf |cím=Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822−1960 között |elérés=2018-08-24 |szerző=Schleicher Veronika |szerzőhiv= |dátum=20182014-0812-2418 |év=2014 |hónap=12 |formátum=pdf |kiadó=ELTE -Történelemtudományok Doktori Iskola }}</ref>- egykoron nagyszámú [[Zsidók|zsidó]] vallású lakos élt. Az 1860-as évek elején a létszámuk 347-re tehető, közte 70 kereskedő élt itt, akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a város Európa egyik vonzó üdülőhelyévé vált.<ref>http://www.hetek.hu/szabadido/201011/markusz_pisti_balladaja</ref>
 
[[1866]]-ban jelent meg az első hirdetés ''Balatontavi Fürdő Siófok'' címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. [[1878]]-ban készítette el a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal.