„Louise Marie Thérèse d’Artois” változatai közötti eltérés

'''Louise Marie Thérèse d’Artois''' ([[olasz nyelv|olaszul]] ''Maria Luisa di Borbone-Francia,'' ([[Párizs]], [[1819]]. [[szeptember 21.]] – [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1864]]. [[február 1.]]), a [[Bourbon-ház]]ból származó francia királyi hercegnő, Artois grófnője, [[Károly Ferdinánd francia királyi herceg|Károly Ferdinándnak]], Berry hercegének leánya, [[X. Károly francia király]] unokája, [[Henri d’Artois|Chambord grófjának]] nővére. [[1845]]-től [[III. Károly pármaiparmai herceg]] felesége, [[1854]]-től [[1859]]-ig Párma[[Parma]] régense. [[Zita magyar királyné|Zita császárné, magyar királyné]] apai nagyanyja.

* '''Louise Marie Thérèse de Bourbon''' hercegnő (1819–1864), aki 1845-ben a [[Bourbon-ház]]ból való [[III. Károly pármaiparmai herceg]]hez (1823–1854) ment feleségül, és 1854–1859 között régensként uralkodott PármábanParmában.

[[Fájl:KarelIIIP.jpg|thumb|right|180px|[[III. Károly pármaiparmai herceg|III. Károly]], PármaParma hercege.]]

[[Fájl:Louise d'Artois with her son Roberto I as Regent of Parma.jpg|thumb|right|180px|Louise Marie Thérèse régens hercegné fiával, [[I. Róbert pármaiparmai herceg|Róberttel]], PármaParma és Piancenza hercegével.]]

[[1845]]. [[november 10.|november 10-én]], az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] Frohsdorf kastélyban (ma: [[Lanzenkirchen]]hez tartozik) a már 26 éves Louise Marie hercegnő feleségül ment [[III. Károly pármaiparmai herceg|Ferdinánd Károly Bourbon–pármaiBourbon–parmai herceghez]] (1823–1854), a spanyol [[Bourbon-ház]]ból való [[II. Károly pármaiparmai herceg]]nek (1799–1883) és a [[Savoyai-ház]]ból származó [[Savoyai Mária Terézia szárd királyi hercegnő (1803–1879)|Mária Terézia szárd királyi hercegnőnek]] (1803–1879) egyetlen élő fiához. Apósa 1824–1847 között csupán a kicsiny [[Luccai Hercegség|Lucca]] hercegeként uralkodott, mivel apai örökségét, mivel PármaParma, Piacenza és Guastalla Hercegségeit a [[bécsi kongresszus]] határozata [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] özvegyének, [[Mária Lujza francia császárné|Mária Lujzának]] (1791–1847) juttatta.

* [[Margit Mária Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Margit Mária Terézia Henrietta hercegnő]] (1847–1893), aki [[1867]]-ben Don Carlos María de los Dolores de Borbónhoz, Madrid hercegéhez (1848–1909), a [[Spanyol Királyság]] [[karlizmus|karlista]] trónkövetelőjéhez ment feleségül.

* [[I. Róbert pármaiparmai herceg|Róbert herceg]] (1848–1907), 1854–1859 között I. Róbert néven PármaParma, Piacenza és Guastalla utolsó (névlegesen) uralkodó hercege, aki [[1869]]-ben a [[Bourbon-ház]]ból való [[Mária Pia pármaiparmai hercegné|Mária Pia nápoly–szicíliai királyi hercegnő]]t (1849–1882), majd [[1884]]-ben a [[Bragança-ház]]ból való [[Mária Antónia portugál infánsnő]]t (1862–1959) vette feleségül. Második házasságából született [[Zita magyar királyné|Zita Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő]], az utolsó magyar királyné.

* [[Aliz Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Aliz Mária Karolina Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő]] (1849–1935), aki [[1868]]-ban a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]]ból toszkánai ágából származó [[IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|IV. Ferdinándhoz]], [[Toszkánai Nagyhercegség|Toszkána]] utolsó (címzetes) nagyhercegéhez ment feleségül.

* [[Henrik Károly Bourbon–pármaiBourbon–parmai herceg|Henrik Károly Lajos György Ábrahám Pál herceg]] (1851–1905), Bardi grófja, aki [[1873]]-ban Mária nápoly–szicíliai királyi hercegnőt, majd [[1876]]-ban megözvegyülvén, Adelgunda Jésus portugál királyi hercegnőt vette feleségül.

=== PármaParma régense ===

[[Mária Lujza francia császárné|Mária Lujza pármaiparmai hercegnő]] két évvel később elhunyt. PármaParma, Piacenza és Guastalla hercegségei visszaszálltak a Bourbonok pármaiparmai ágára. Louise Marie hercegnő apósa II. Károly néven a hercegi trónra lépett, de rövidesen, [[1848]] áprilisában a forradalmi mozgolódás nyomán le kellett mondania. [[1848]] augusztusában rövid időre visszatért, de [[1849]]. [[március 14.|március 14-én]] végleg lemondott fia, III. Károly javára, és örökre elmenekült országából.

Louise Marie hercegnő férjét, [[III. Károly pármaiparmai herceg|III. Károly herceget]] [[1849]]-ben a forradalmat leverő osztrák császári haderő segítette trónra. Önkényuralmat vezetett be. A felkelések résztvevőit elfogatta és felakasztatta vagy megkorbácsoltatta. A rendőri erőket megerősítette, az országban osztrák megszálló haderőt állomásoztatott. Alattvalói annyira meggyűlölték, hogy [[1854]]-ben a nyílt utcán fényes nappal leszúrhatta egy összeesküvő, akit sohasem fogtak el. Legidősebb fiát, a hatéves [[I. Róbert pármaiparmai herceg|Róbert trónörökös herceget]] uralkodónak kiáltották ki, de helyette és nevében anyját, az özvegy Louise-Marie hercegnét nevezték ki [[régens]]nek.

[[1857]]-ben az osztrák haderő kivonult PármábólParmából, csak [[Piacenza|Piacenzában]] maradtak hátra, szerződésük értelmében. [[1859]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[szardínia királyainak listája|szárd–piemonti király]], [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] támogatásával újabb terjeszkedésre készült. A pármaiparmai utcák népe azonnal követelni kezdte a csatlakozást a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]]hoz. [[Április 30.|Április 30-án]] a pármaiparmai hercegi hadsereg tisztjeinek küldöttsége felkereste Louise Marie régens hercegnét, és nyíltan felkérték, álljon Viktor Emánuel oldalára. A hercegné a hercegség semlegességét tartotta szem előtt, és fiával együtt PármábólParmából [[Mantova|Mantovába]] távozott. A hadsereg egy része a lakosság tömegeire támaszkodva nyomban kimondta a csatlakozást a Szárd–Piemonti Királysághoz. A herceghez hű maradó csapatok, védelmezni akarván önállóságukat, [[május 4.|május 4-én]] visszahívták a hercegnét, aki visszatérve lefegyvereztette a felkelők által felállított Nemzeti Gárdát, és megpróbálta megóvni országa semlegességét. A hercegség területének egy részére már ekkor bevonultak Ribotti tábornok szárd–piemonti csapatai, II. Viktor Emánuel nevében.

Megindult a [[szárd–francia–osztrák háború]]. [[1859]]. [[május 27.|május 27-én]] Louise Marie hercegné [[Svájc]]ba menekítette gyermekeit. A [[június 4.|június 4-ei]] [[magentai csata|magentai csatában]] elszenvedett vereség nyomán az osztrákok megkezdték [[Piacenza]] kiürítését. Louise Marie régens hercegné [[június 9.|június 9-én]] feloldozta csapatait a neki tett hűségeskü alól, és még aznap elutazott Svájcba, gyermekei után. A pármaiparmai felkelők már [[június 8.|június 8-án]] háromtagú ideiglenes kormányt alakítottak, amely hivatalosan felkérte II. Viktor Emánuel királyt, hogy vegye át a hercegség kormányzását. PármátParmát megszállták [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] csapatai. A szárd–piemonti kormány által kinevezett kormányzó [[június 16.|június 16-án]] érkezett PármábaParmába, az általa megszervezett népszavazás nyomán PármaParma, Piacenza és Guastalla hercegségeit [[1860]]. [[március 18.|március 18-án]] királyi dekrétummal a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]]hoz csatolták, majd [[1861]]-ben beolvasztották az egyesített [[Olasz Királyság]]ba.

Louise Marie hercegnő legidősebb fia, [[I. Róbert pármaiparmai herceg|Róbert herceg]] kétszer nősült, 24 gyermeke született. A felnőtt kort megérő unokák közül [[Mária Lujza bolgár fejedelemné|Mária Lujza Pia Terézia Anna hercegnő]] (1870−1899) [[1893]]-ban a [[Szász–Coburg–Gothai-ház|Szász–Coburg–Gothai]] házból származó [[I. Ferdinánd bolgár cár|Ferdinánd herceg]] (1861–1948), a későbbi bolgár cár felesége lett.

[[Zita magyar királyné|Zita hercegnő]] [[1911]]-ben [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár unokaöccséhez, [[IV. Károly magyar király|Károly főherceghez]] ment feleségül, aki 1914-ben az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] trónörököse lett. [[1916]]-ban, Ferenc József elhunytával férje lépett a Monarchia trónjára, Zita hercegnőből Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja lett. Fivérei, [[Szixtusz Bourbon–pármaiBourbon–parmai herceg|Szixtusz ''(Sisto)'']] és [[Xavér Bourbon–pármaiBourbon–parmai herceg|Xavér ''(Saverio)'' herceg]]ek az [[első világháború]]ban a belga hadseregbe álltak be. [[1917]]-ben Károly császár rajtuk keresztül próbált különbéke-ajánlattal fordulni az [[antant]] vezetőihez, de sikertelenül. Félix herceg [[1919]]-ben Sarolta luxemburgi nagyhercegnőt vette feleségül, [[René Bourbon–pármaiBourbon–parmai herceg|René herceg]] leánya, [[Anna Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Anna hercegnő]] [[1948]]-ban [[I. Mihály román király]]hoz ment feleségül.

|23= 23. [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármaiparmai hercegnő]]