„Kibernetikai rendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
A [[kibernetika]]i vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.
 
'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (kommunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (például vezérlés) vizsgálja és leírja.
<!--
 
© &nbsp; SZERKESZTÉS ALATT &nbsp;
 
-->
A [[kibernetika]]i vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.
 
'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (kommunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (például vezérlés) vizsgálja és leírja.
 
== Alapfogalmak ==
16 ⟶ 10 sor:
=== Állapotvektor ===
 
A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, '''paraméterek'''
:<math>p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n}\ </math>
 
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják
:<math>\vec x=(p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n})</math>.
A paraméterek ''n'' száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a '''dimenziója'''.
 
Például egy ember egészségi állapotát a vérnyomása, a pulzusa, a vércukor-szintje stb. jellemezheti. Ezeket az adatokat kötött sorrendben szokták kezelni: 135/80/60 a systolés/diastolés nyomás és a pulzus. Az adóhivatal számára az adóalanyt a jövedelme, tulajdonainak értéke, gépjárművének súlya-teljesítménye stb. jellemzi. A rendszer állapotvektora tehát a ''vizsgálat céljától függő'' fogalom.
29 ⟶ 23 sor:
Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza
:<math>X=\{\vec x_{1},\vec x_{2},\vec x_{3},...\}</math>.
A lehetséges állapotok ''V'' száma a '''véges''' rendszer '''volumene'''. Ha félreértést nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.
 
Például egy óra-számlap állapotát, az aktuális időpont: ''h'' óra, ''m'' perc és ''s'' másodperc – írja le. Az állapotvektor a '''t''' =''(h,m,s)'' hármas. Ezek mindegyike pozitív mértékű, de a rendszer [[paraméter]]ei csak korlátozott értékeket vehetnek fel. A rendszer volumene ''V''=12×60×60, ha csak a paraméterek egész értekeit vesszük figyelembe.
 
Ha a paraméterek értéke akármilyen kis mértékben megváltozhat a rendszert '''folytonos'''nakfolytonosnak, különben '''diszkrét'''nekdiszkrétnek mondjuk. (V.ö.: hagyományos és digitális óraszámlap.)
 
Az állapotvektor változása a rendszer '''mozgása''' (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a '''megengedett átmenet'''ekátmenetek halmazát alkotják.
 
== Lásd még ==
* [[Kibernetika]]
<!--
FOLYTATOM
-->
 
[[Kategória:Alkalmazott tudományok]]