„Érsekújvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a A szerint névutó különírása (kézi ellenőrzéssel), ld. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#108
920. sor:
 
[[Fájl:Nyulassy Lajos Érsekújvári köznép ruházata.jpg|thumb|280px|Érsekújvári magyar és szlovák népviselet, [[1837]]]]
Érsekújvár nagy, messzi vidékekről látogatott búcsúja és az ehhez kapcsolódó vásár Porciunkula, Angyalos Boldogasszony ünnepén van. A szó eredete az [[Assisi]] városának Spoleto terén található templomára vezethető vissza, mely templomot az ott található Porciunkula, Angyalos Boldogasszony kápolna fölé építettek. A Porciunkula szószerintszó szerint részecskét jelent, azt a földdarabot, melyen ez a kápolna épült. A telket egy hívő adományozta a bencés rendnek, később ők használatra adták át [[Assisi Szent Ferenc]]nek, aki ezen kápolna mellett telepedett le. A kápolna nem került a ferencesek tulajdonába, a bencéseké maradt, s ennek jeléül az assisi ferences házfőnök minden évben egy kosárnyi hallal fizeti meg a használat díját. Jele ez annak, hogy a ferenceseknek semmi tulajdonuk nem lehet. [[III. Honorius pápa]] búcsút engedélyezett ezen kápolnában, majd ezt a búcsút kiterjesztették minden ferences templomra. Ebben az időben teljes búcsút csak szentföldi zarándoklattal lehetett nyerni, ezért is volt kivételes alkalom ez a privilégium. A búcsú napján a Spoleto és [[Perugia]] közötti utat kereskedők lepték el. Azóta hagyományosan így hívják a búcsúhoz kötődő vásárt is. Mivel Érsekújvárott is letelepedtek a ferencesek ([[1626]]), és ezt az ünnepet – mint minden ferences templomban – nagy ünnepélyességgel tartották meg, így az itteni búcsú neve is ez lett. Az érsekújvári búcsút [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] és [[augusztus 2.|2]]-án rendezik minden évben, az ehhez legközelebb eső hétvégén pedig a hozzá kötődő vásárt.
{{Idézet 2|…Augusztus elsején és 2-án tartott újvári búcsú messze földön híres-nevezetes látványossága volt az újvári Fő térnek. Valójában a ferencesek templomának, a Barátok templomának volt a búcsúja, ezért is hívtuk Porcinkulának. A környező falvakból idelátogató búcsúsok egyenest a templomba vonultak, még az éjszakát is ott virrasztották. Mi, újvári fiatalok azonban Porcinkulának a főtéri látványosságot, a nagy nyüzsgést, a fakanalazást tekintettük. A város apraja-nagyja egy szálig kivonult a Fő térre, melyet ellepték a sátoros árusok, ételek, italok, csecsebecsék, vásárfiák. Minden gyerek kapott ilyenkor ajándékot. Az ifjaknak, a diákoknak azonban maga az együttlét, a lányokkal való évelődés jelentette az igazi szórakozást. Kart karba fűzve sétáltak föl s alá a sátrak, a hosszú-hosszú sátorutcák között, a fiúk és lányok is. Csattogtak a fakanalak a lányok fenekén, s persze viszonzásul a fiúkén is. Kacagás, visongatás töltötte be a Fő teret.| [[Luzsicza Lajos]]: Ifjúságom, Érsekújvár}}