„Csoszon” változatai közötti eltérés

A {{koreai|Joseon|Csoszon}}-dinasztia kormányzásának alapjait elméletben a [[konfucianizmus|konfuciánus]] értékrend biztosította, amely szerint a jó szándékú uralkodót művelt, erkölcsös és bölcs konfuciánus tudósok segítik a kormányzásban. A legfőbb szerv az [[Idzsongbu (intézmény)|{{koreai|Uijeongbu|Idzsongbu}}]] (의정부), azaz az Állami Tanács volt. Élén a [[jongidzsong|{{koreai|jeonguijeong|jongidzsong}}]] (영의정), a főminiszter (vagy főtanácsos) állt, és két másik fontos tagja volt, a {{koreai|jwauijeong|csvaidzsong}} (좌의정, „bal oldali főminiszter” vagy „második főminiszter”<ref>{{cite web|url=http://glossary.aks.ac.kr/SearchList.aspx?skey=%EC%A2%8C%EC%9D%98%EC%A0%95&type=title|title=좌의정(左議政) |publisher=Glossary of Korean Studies|accessdate=2014-2-16}}</ref>) és az {{koreai|uuijeong|uidzsong}} (우의정, „jobb oldali miniszter” vagy „harmadik miniszter”<ref>{{cite web|url=http://glossary.aks.ac.kr/SearchList.aspx?skey=%EC%9A%B0%EC%9D%98%EC%A0%95&type=title|title=우의정(右議政) |publisher=Glossary of Korean Studies|accessdate=2014-2-16}}</ref>).{{refhely|Nahm|95. o.|azonos=N95}} Hármójukat úgy is nevezték, {{koreai|samjeongseung|szamdzsongszung}} (삼정승, „a három magas rangú tisztviselő”).<ref>{{cite web|url=http://100.daum.net/encyclopedia/view.do?docid=b15a4010a|title=영의정|publisher=Korea Britannica|accessdate=2014-2-16|language=koreai}}{{Halott link|url=http://100.daum.net/encyclopedia/view.do?docid=b15a4010a |date=2018-08 }}</ref> Rajtuk kívül még négy tanácsos tartozott a hivatalhoz. Eleinte jutalmul kapták a pozíciót a királytól, legtöbbjük azonban a királyi vizsga letétele után került ide.{{refhely|Seth|131. o.}}

A kor ételeinek nagy része korábbi korok öröksége, például a [[szójabab]]ot használó ételek, a [[mandu (étel)|mandu]], a [[kimcshi|{{koreai|kimchi|kimcshi}}]], a [[ttok|{{koreai|tteok|ttok}}]] és tésztaételek.{{refhely|Pettid|13. o., 15. o., 98. o.}} A {{koreai|kimchi|kimcshi}} mai jellegzetes csípősségét és vörös színét adó [[csilipaprika]] csak a 16. században jutott el Koreába.{{refhely|Pettid|45. o.}} A [[szójaszósz]] és a [[töndzsang|{{koreai|doenjang|töndzsang}}]] hosszú múltra tekint vissza a koreai kultúrában, a [[tofu]] azonban csak ebben a korban került be a koreai étkezésbe, kínai közvetítéssel.{{refhely|Pettid|41. o.|azonos=P41}} A [[rizs]] ([[pap (étel)|{{koreai|bap|pap}}]]) fontos része volt az étkezésnek, a szegényebbek más gabonafajtákkal keverték.{{refhely|Pettid|29. o.}} A kései {{koreai|Joseon|Csoszon}}-időkből származik a ma népszerű ''[[pibimbap|{{koreai|bibimbap|pibimbap}}]]'', a „kevert rizs”, melyet a [[holdújév]]i ünnepségeken megmaradt hozzávalókból készítettek.<ref>{{cite web|url=http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/S2_index.jsp?sub_url=dicParser.jsp%3Fref%3DS%26DIC_ID%3D2233|title=골동반 骨董飯 Goldongban Rice with Leftovers|publisher=Encyclopedia of Korean Seasonal Customs|accessdate=2013-3-25}}{{Halott link|url=http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/S2_index.jsp?sub_url=dicParser.jsp%3Fref%3DS%26DIC_ID%3D2233 |date=2018-08 }}</ref> Jelentős szerepet kapott az étkezésben a vörös szemű [[azukibab]], melyhez számos hiedelem kötődött. Ugyancsak a {{koreai|Joseon|Csoszon}}-korban került be az étrendbe a [[burgonya]], az [[édesburgonya]] és a [[hüvelyesek|hüvelyes növények]].{{refhely|azonos=P41}} A húsételek a köznép számára ritkák voltak, leginkább ünnepségek, fesztiválok idején lehetett hozzájutni. A marha-, sertés- és csirkehús mellett a [[kutyahús]]t is fogyasztották. A koreai konyha elengedhetetlen eleme volt már ekkor is a hal és a tenger gyümölcsei, melyek a köznép számára is elérhetőek voltak.{{refhely|Pettid|60–63. o.}}

A [[koreai sámánizmus|koreai sámánok]] által végzett rituálékon játszott zene elnevezése ''{{koreai|musok eumak|muszok umak}}'' (무속음악), röviden ''muak''. A [[kut (szertartás)|{{koreai|gut|kut}}]] szertartások folyamán a sámán tánccal és énekkel segített a rászorulóknak, például egy halott lelke, egy beteg személy gyógyulása, katasztrófa megelőzése, egy egész falu megtisztítása érdekében. A sámántáncok közé tartozik például az [[andong]]i [[Hahö|{{koreai|Hahoe|Hahö}}ből]] származó ''{{koreai|Hahoe byeolsingut talnori |Hahö pjlosingut thalnori}}'' (하회별신굿탈놀이) maszkos tánc, melyet [[Korea fontos szellemi kulturális öröksége|fontos szellemi kulturális örökséggé]] nyilvánított Dél-Korea.<ref>{{cite web|url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_2_2.jsp?cid=293027|title=Hahoe Mask Dance Drama Performance (Hahoe Byeolsingut Exorcism)|publisher=Korea Tourism Organization|accessdate=2014-10-06}}</ref> Az egyik leglátványosabb sámántánc a ''{{koreai|salpurichum|szalphuricshum}}'' (살풀이춤), melynek célja [[Exorcizmus|szelleműzés]] volt. Ennek folyamán a sámánnő egy kis kézi dobbal és egy sállal végezte a táncos rituálét.{{refhely|azonos=N138-141}} Az ünnepek során egyes tartományokban népszerű volt a feltehetően ugyancsak sámánisztikus eredetű ''[[Kanggang szulle|{{koreai|Ganggang sullae|kanggang szulle}}]]'' körtánc.<ref name="folkency">{{cite web|url=http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/dicParser.jsp?ref=S&DIC_ID=1649|title=Ganggang Sullae|publisher= Encyclopedia of Korean Seasonal Customs|accessdate=2013-8-19}}{{Halott link|url=http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/dicParser.jsp?ref=S&DIC_ID=1649 |date=2018-08 }}</ref>

A {{koreai|Joseon|Csoszon}}-korban kifejezetten nagy erénynek számított a tisztaság, odafigyeltek a megjelenésre. A férfiak sosem hagyták el az otthonukat rendezetlen, vagy tisztségüknek, rangjuknak nem megfelelő öltözékben. A felnőtt férfiak státusuknak, foglalkozásuknak megfelelő kalapot hordtak, amit olajozott papírból készült esőkalappal védtek az eső ellen. A király előtti megjelenést is vissza lehetett utasítani, ha valakinek nedves lett az öltözéke, nem volt ugyanis illendő ily módon társaságban megjelenni.<ref>{{cite journal|url=http://koreana.kf.or.kr/popup.asp?flag=view&article_id=501&sword=&volumn=9&no=3&lang=English|title=Korean Clothes and Fabrics|journal=KOREANA|year=1995|volume=9|issue=3|author=Cho Hyo-Soon|accessdate=2013-9-25}}</ref><ref name="ChoWH" /> A királyi udvarban viselt öltözékek összefoglaló neve ''{{koreai|gungjung boksik|kungdzsung poksik}}'' (궁중복식), és a királyi család tagjai mellett a ''[[kungnjo|{{koreai|sanggung|szanggungok}}]]'' (상궁, udvarhölgy) illetve a ''[[nesi|{{koreai|naegwan|negvan}}ok]]'' (내관, [[eunuch]]) öltözéke is ide tartozik.<ref>{{cite web|url=http://www.han-style.com/english/hanbok/event.jsp|title= About Hanbok (Events)|publisher=han-style.com|accessdate=2013-9-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130921083959/http://www.han-style.com/english/hanbok/event.jsp|archivedate=2013-09-21}}</ref> A király mindennapi állami tevékenységei végzéséhez vörös ''{{koreai|gollyeongpót|kolljongphót}}'' (곤룡포) viselt, ötkarmú [[sárkány]]motívummal, a koronaherceg pedig fekete {{koreai|gollyeongpót|kolljongphót}} hordott négykarmú sárkánnyal.<ref>{{cite journal|url=http://www.koreascience.or.kr/article/ArticleFullRecord.jsp?cn=BSMHBM_2008_v16n5_937|title=A Study on Gollyongpo in the Joseon Dynasty|journal=The Research Journal of the Costume Culture|volume= 16|issue=5|year= 2008|pages=937-954|author=Keum, Jong-Suk; Koh, Bou-Ja|publisher=The Costume Culture Association}}</ref>