„Jód” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szócikk bővítése. Forráshivatkozás hozzáadása. Remélem, most már mindenki tudja ellenőrizni a szócikk állításait - már aki akarja. |
|||
1. sor:
{{egyért2|a vegyi elemről|Jód (Románia)}}
{{Jód/Táblázat}}
A '''jód''' ([[INN]]: '''iodine''') a [[halogének]] csoportjába tartozó [[kémiai elem]], a vegyjele '''I''' és a [[rendszám (kémia)|rendszáma]] 53. Neve a [[görög nyelv|görög]] ιώδης-ből ''(jodész)'' ered,<ref>
== Jellemzői ==
15 ⟶ 13 sor:
== Előfordulása ==
A jód nagyon kis mennyiségben (0,06 mg/l)<ref>https://books.google.hu/books?id=GerdDmwMTLkC&pg=PA62&dq=%22Some+constituents+of+seawater%22&hl=en</ref> jelen van a tengerek vizében. Egyes algák, korallok és szivacsok szerves vegyületekbe kötve felhalmozzák a jódot, felfedezése is ezeknek a hamujából történt. Jód található még [[nátrium-jodát]]ként (NaIO<sub>3</sub>) a chilei salétromban (kb. 0,1%), jodidként nagyon kis mennyiségben egyes gyógyvizekben és váltakozó mennyiségben (7–46 g/m³) a vízben, ami kőolajjal együtt kerül a felszínre.<ref>{{
== Előállítása ==
56 ⟶ 54 sor:
:I<sub>2</sub>O<sub>5</sub> + 5CO → I<sub>2</sub> + 5CO<sub>2</sub>
Higany(I)-nitrát vizes oldatához adva sárgászöld HgI, higany(II)-nitráttal vörös [[Higany(II)-jodid|HgI<sub>2</sub>]], ólom-nitráttal sárga PbI<sub>2</sub> csapadékot ad.
== Felhasználása ==
81. sor:
[[Atomerőmű]]vekben használt urán maghasadásakor <sup>131</sup>I keletkezik, amely nukleáris katasztrófa esetén kikerülhet a levegőbe. Mivel a pajzsmirigy raktározza a jódot, ilyen esetekben fennáll a veszély, hogy nagy koncentrációban gyűlik fel a radioaktív jód a pajzsmirigyben, ami [[daganatos betegség]]hez vezet. Ilyen esetben a pajzsmirigyet telíteni kell jóddal, hogy megakadályozzuk a radioaktív jód raktározását. Napi 130 milligramm [[kálium-jodid]] tabletta elegendő a pajzsmirigy telítődéséhez. Mivel a <sup>131</sup>I felezési ideje igen rövid (8,0207 nap), a tabletta szedését pár hét után abba lehet hagyni.
===
A [[WHO]] által ajánlott jódbevitel 2 μg/ttkg/nap, azaz 150 μg/nap, terhes és szoptató nőknél 200 μg/nap. Németország, Svájc és Ausztria jódban szegény vidékein ennél több: felnőtteknél 200, terhes nőknél 230, szoptató nőknél 260 μg/nap. E három országban jódozott konyhasó van forgalomban 15–25 mg/kg jódtartalommal.
A napi maximális jódbevitelt a WHO 1 mg/napban adja meg, a fenti három országban viszont ennek felét javasolja. A tartós jódhiány miatt ugyanis számolni kell a pajzsmirigy fel nem ismert funkcionális autonómiájával.<ref>Magyarul: a pajzsmirigy esetleg előre kiszámíthatatlanul fog viselkedni.</ref>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* {{CitLib|aut=Erdey-Grúz Tibor|tit=Vegyszerismeret|red=Műszaki Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1963|edi=3. kiadás|pag=169–171}}
* {{CitLib|tit=Kis kémiai szótár|red=Gondolat|loc=Budapest|ann=1972|ass=Fordította Hársing Lászlóné|pag=210–211}}
* {{CitLib|tit=Akadémiai kislexikon|ass=Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|isbn=963 05 5279 5|ann=1989|pag=1. kötet, 864}}
* {{CitLib|tit=Tápanyag-beviteli referencia-értékek|ass=Fordította Dr. Bíró György|red=Medicina Könyvkiadó Rt.|loc=Budapest|ann=2004|isbn=963 242 900 1|pag=208–214}}
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1982|isbn=963-10-3269-8 |oldal=2. kötet, 657–658}}
* {{CitLib|aut=N. N. Greenwood|aut2=A. Earnshaw|tit=Az elemek kémiája|red=Nemzeti Tankönyvkiadó|loc=Budapest|ann=2004|isbn=963-19-5255-X|pag=2. kötet, 1073–1097}}
* {{CitLib|tit=Gyógyszerészi kémia|ass=Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina|red=Semmelweis Kiadó|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978 963 9879 56 0|pag=511}}
== További információk ==
| |||