„Kolostor utca (Brassó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Északnyugati házsor: jav. |
→Története: + |
||
23. sor:
A 18–19. században még úgy tartották, hogy a városerőd északkeleti része népesült be legkorábban; [[Joseph Teutsch]] szerint a Kolostor utca volt a régi városközpont magja. 20. századi elméletek szerint azonban a város éppen ellenkező irányban, nyugatról kelet felé terjeszkedett, és a Kolostor utca csak későn, a 14. században épült be.{{refhely|Stroe|80–85. o.|azonos=S80}} A [[Kapu utca|Kapu utcához]] hasonlóan felső (a jelenlegi [[Michael Weiss utca|Michael Weiss utcáig]] húzódó) része 1325–1350 között alakult ki a [[Főtér (Brassó)|főtéri]] Lensor meghosszabbításával, alsó része pedig a 14. század második felében.<ref>{{cite book |last=Niedermaier |first=Paul |title=Städtebau im Mittelalter: Siebenbürgen, Banat und Kreischgebiet |pages=205–206 |year=2002 |publisher=Böhlau Verlag |location=Köln |isbn=9783412138011 |language=német}}</ref>
Az utca terjeszkedésének északi határa a domonkos kolostor és annak [[Péter apostol|Szent Péternek]] és [[Pál apostol|Szent Pálnak]] szentelt temploma volt. A domonkosok letelepedését 1323-ban engedélyezte a barcelonai egyetemes rendi gyűlés, és 1342-ből származik a templom első említése.<ref>{{Léstyán|21||21}}</ref> A kolostorral szemben, az utca másik oldalán épült fel később a Mindszentek kápolnája (más források szerint egy Szent Miklósnak szentelt kápolna), ahol meg nem erősített források szerint a [[Johannes Honterus]] által alapított iskola első osztályai működtek.{{refhely|
A 14. század végén kezdték építeni Brassó első [[Brassó várfalai és bástyái|várfalait]], melyek nyugati vonala párhuzamos volt a Kolostor utcával, az utca északi végén pedig felépült a [[Kolostor utcai kapu]]. Ez kezdetben egy egyszerű, tornyos építmény volt, azonban az elkövetkező évszázadok során egy közel száz méter hosszú erődítmény-komplexummá nőtte ki magát. A 16. században egy további várfalat is emeltek, a belső és külső várfalak közötti területet pedig [[zwinger]]ekre (szorítókra) osztották fel; a Kolostor utca házai mögött voltak a Jegyzők és a Szíjgyártók zwingerei.{{refhely|Jekelius|77–92. o.|azonos=J77}} Egy 1602-es rendelet szerint a [[havasalföld]]i kereskedők csak a Kolostor utcai kapun léphettek be a városba, csak ezen keresztül hagyhatták el azt, és csak a Kolostor utca fogadóiban szállhattak meg.{{refhely|azonos=J30}}
| |||