|
| halálozási dátum = [[1189]]. [[június 6.]] {{életkor-holt|1133|3|5|1189|6|6}}
| halálozási hely = [[Chinon]]
| nyughelye = [[Fontevraud-l'Abbayel’Abbaye|Fontevraud apátság]]
| temetés dátuma =
|}}
== Polgárháború ==
Henrik még életében megpróbálta felosztani birodalmát fiai között. 1155-ben arra kötelezte nemeseit, hogy hűséget esküdjenek elsőszülött fiának, Vilmosnak, aki az angol trónt örökölte volna.<ref>''Chronique de Robert de Torigny'' I, 1155, p. 293.</ref> 1156-ban azonban meghalt Vilmos<ref>''Robert of Torigni'' jegyezte fel 1156-ban "''Guillermus„Guillermus primogenitus filius Henrici regis AnglorumAnglorum”''" halálát és temetését "''Radingis„Radingis”''" azaz [[Reading]] városában. Chronique de Robert de Torigny I, 1156, p. 301.</ref> és a trón örököse második fia, [[Henrik angol királyi herceg|ifjabb Henrik]] lett. 1170. június 14-én ifjabb Henriket társuralkodóvá koronázták a westminsteri apátságban,<ref>MP, Vol. II, 1170, p. 274.</ref> valamint megkapta a Normandia hercege, Anjou és Maine grófja címeket is. Ettől fogva csak az „ifjú király” ''(rex iunior)'' néven emlegették, de tényleges hatalom nem volt a kezében. Emiatt, illetve anyja, Eleonóra és a francia király, [[II. Fülöp Ágost francia király|Fülöp Ágost]] felbujtására ifjabb Henrik fellázadt apja ellen. Emellett Richárd sem fogadta el bátyja pozícióját, mivel magát egyenrangúnak érezte vele.<ref name="Turner & Heiser"/>
1173-ban Henrik feleségül vette anyja első férjének, [[VII. Lajos francia király]]nak második házasságából származó lányát, Margitot. Ifjabb Henriknek meglehetősen nagy udvartartása volt, számos lovaggal, akiket nem tudott megfelelően jutalmazni, hiszen szinte semmilyen terület nem állt közvetlen rendelkezése alatt. A lázadás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy II. Henrik három várat adományozott ifjabb Henrik örökségéből öccsének, Jánosnak, aki éppen házasodni készült. Erre Henrik, Richárd és Geoffrey fegyverrel próbálták uralmuk alá vonni az örökségükként kijelölt területeket, lázadásukhoz csatlakozott anyjuk, Eleonóra is, akit férje ellen fordított Becket Tamás meggyilkolása.
Fiai lázadásának és belviszályainak leverése azonban nem jelentett megnyugvást Henrik számára. Utolsó éveiben egyre inkább János lett kedvence és Richárd attól tartott, hogy kikerül apja végrendeletéből öccse javára. Ezért Richárd és Fülöp Ágost szövetséget kötöttek és 1189. nyarán megtámadták Henrik legrégebbi birtokát, Anjou grófságát. A meglepetésszerű támadás sikerét kihasználva elfoglalták Touraine-t, megtámadták Le Mans-t, valamint lerohanták Maine és Tours grófságokat. A legyőzött Henriknek nem volt más választása és beleegyezett a támadók minden követelésébe: Richárdot nevezte meg örökösének és franciaországi birtokain elfogadta Fülöp Ágost fennhatóságát.
Betegen, gyengén és egyetlen törvénytelen fia kivételével elhagyatva halt meg 1189. július 6-án, Chinon várban.<ref>A ''Continuator of Florence of Worcester'' krónikája jegyzi fel "''Heinricus„Heinricus rex filius imperatorisimperatoris”''" halálát "''II„II Non JulJul”''" dátummal és temetését "''ad„ad Fontem-EbraldiEbraldi”''". Florentii Wigornensis Monachi Chronicon, Continuatio, p. 157.</ref><ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' rjegyezte fel halálának helyét "''apud„apud castrum Kinonis versus Cenomannum Non Iul 11891189”''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1189, MGH SS XXIII, p. 861.</ref> Halálos ágyán állítólag kijelentette, hogy törvényes gyermekei voltak az "igazi„igazi fattyúk"fattyak”.<ref name="autogenerated1" /> Henriket a [[Fontevraud-l’Abbaye|Fontevraud apátságban]] temették el, és Richárdot szeptember 1-jén Anglia királyává koronázták.
== Családja és leszármazottai ==
Felesége [[Aquitániai Eleonóra angol királyné|Aquitániai Eleonóra]] (1122 – 1204. április 1.), [[X. Vilmos aquitániai herceg]] és [[Aenor de Châtellerault]] lánya, akitől összesen nyolc gyermeke született:
* '''Vilmos''' (Normandia, 1153. augusztus 17. – Wallingford vár, 1156. június)<ref>Robert of Torigni jegyzi fel krónikájában "''1153„1153 mense Augusto circa octavus sancti LaurentiiLaurentii”''" dátummal "''filius„filius Henrico ducis Normannorum et uxore sua Alienor comitissa Pictavensi…WillermusPictavensi…Willermus”''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1153, p. 280.</ref><ref>A ''Chronicæ Sancti Albini'' feljegyzi "''1153„1153 XVI Kal SepSep”''" dátummal "''Guillelmus…filius„Guillelmus…filius Henrici ducisducis”''" születését. Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjoud’Anjou, p. 38.</ref> Poitiers grófja. 1155. áprilisában apja Wallingford várban megeskette főnemeseit, hogy korai halála esetén támogatják Vilmost,<ref>Chronique de Robert de Torigny I, 1155, p. 293.</ref> aki nem sokkal ezután, 1156-ban elhunyt.<ref>MP, Vol. II, 1156, p. 214.</ref>
* [[Henrik angol királyi herceg|'''Henrik''']] (Bermondsey kastély, 1155. február 28.<ref>A ''Chronicæ Sancti Albini'' jegyzi fel "''1155„1155 II Kal Mar…LondoniæMar…Londoniæ”''" dátummal "''Hainricus„Hainricus, regis Hainrici filiusfilius”''" születését. Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 38.</ref> – [[Martel (Lot)|Martel]] vára, 1183. június 11.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyzi fel halálát "''1183„1183 XIII Kal IunIun”''" dátummal "''iunior„iunior Heinricus rex Anglorum…in castro Martellum versus GerundamGerundam”''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1183, MGH SS XXIII, p. 857.</ref>) Az ''ifjabb'' Henriket 1170. június 14-én a westminsteri apátságban apja társuralkodójává koronázták. A ceremóniát 1172. augusztus 27-én megismételték, de ennek ellenére kevés hatalom volt a kezében. 1172. november 2-án feleségül vette<ref>Robert of Torigny 1160-ban jegyezte fel "''filium„filium suum [Henrici regis] HenricumHenricum”''" és "''filiam„filiam regis Francorum MargaritamMargaritam”''" eljegyzését. Chronique de Robert de Torigny I, 1160, p. 329.</ref> [[VII. Lajos francia király]] második házasságából származó lányát, [[Capet Margit magyar királyné|Margitot]] (1158–1197). Margit Henrik halála után újra házasodott (1185/86-ban): második férje [[III. Béla magyar király]].<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyzi fel "''Margareta„Margareta soror regis PhilippiPhilippi”''", "''iunior„iunior Henricus rex AnglorumAnglorum”''" özvegyének és "''Hungarorum„Hungarorum regi BelaBela”''" házasságát. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 858.</ref> Henriknek és Margitnak egy gyermeke született:
** Vilmos (Párizs, 1177. június 19. – 1177. június 22.)<ref>Stubbs, W. (ed.) (1847) Gesta Regis Henrici Secundi Benedicti Abbatis, The Chronicle of the reigns of Henry II and Richard I 1169 1192, known commonly under the name of Benedict of Peterborough (London) (“Benedict„Benedict of Peterborough”) Vol. I 1177, p. 177.</ref>
* '''Matilda''' ([[Windsori kastély|Windsor vár]], 1156. június – [[Braunschweig]], 1189. június 28.)<ref>MP, Vol. II, 1156, p. 212</ref> Házasságát [[III. Henrik szász herceg|Oroszlán Henrik]] sváb herceggel 1165-ben apja és [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes]] közötti szövetség részeként kötötték.<ref>Fuhrmann, H., trans. Reuter, T. (1995) Germany in the high middle ages c.1050–1200 (Cambridge University Press), p. 159.</ref> A házasságra 1168. február 1-jén került sor. 1180-ban Henrik minden németországi birtokát elvesztette, 1181-ben az erfurti birodalmi gyűlés visszaadta birtokait, de három évre száműzték. Henrik apósánál keresett menedéket 1185-ig, mielőtt visszatért Németországba.<ref>Fuhrmann (1995), pp. 168-9.</ref> Amikor Frigyes császár a keresztes hadjáratra készülődött, Henrik megtagadta, hogy vele tartson és 1189-ben ismét száműzetésbe kényszerült.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, p. 10.</ref>
* '''Richárd''' (Beaumont palota, Oxford, 1157. szeptember 8.<ref>A ''Continuator of Florence of Worcester'' jegyezte fel "''filium„filium RicardumRicardum”''" születését "''Alienor„Alienor reginaregina”''" királynőnekkirálynénak Oxfordban. Florentii Wigornensis Monachi Chronicon, Continuatio, p. 137.</ref> – Chalus, 1199. április 6.), az [[I. Richárd angol király|''Oroszlánszívű'']]. 1172-től Aquitánia hercege, majd 1187-ben VIII. Gergely pápa felhívására csatlakozik a keresztes hadjárathoz. Indulását késleltette, hogy Poitou grófságában fellázadtak alattvalói, majd összeveszett V. Raymond toulouse-i gróffal és végül 1189-ben csatlakozott II. Fülöp Ágost francia királyhoz a saját apja elleni hadjáratban. Apja halála után Anglia királyának koronázták.<ref>MP, Vol. II, 1189, p. 348.</ref> A koronázás után királyi birtokokat adott el, hogy a hadjárat költségeit előteremtse és 1189. decemberében kihajózott Angliából. 1190 júliusában [[Vézelay]]-ben találkozott Fülöppel és együtt indultak a Szentföldre.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, pp. 8-9.</ref> Felesége (1191. május 12.) '''Navarrai Berengária''', VI. Sancho navarrai király lánya (1163–1230).
* '''Geoffrey''' (1158. szeptember 23.<ref>''Robert of Torigny'' jegyezte fel "''1158„1158 IX Kal OctOct”''" dátummal "''filius„filius Henrico regi Anglorum…GaufredusAnglorum…Gaufredus”''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1158, p. 312.</ref> – 1186. augusztus 19.<ref>MP, Vol. II, 1186, p. 325.</ref>), 1169-től [[II. Geoffrey bretagne-i herceg|II. Geoffrey]] néven Bretagne hercege. 1186-ban egy párizsi lovagi tornán halálra gázolta egy ló.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyezte fel "''in„in civitate Paris XIV Kal SepSep”''" dátummal "''Gaufridus„Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertiustertius”''" halálát. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Felesége<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Constantiam„Constantiam comitis Conani filiafilia”''", mint "''Gaufridus„Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertiustertius”''" feleségét. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> (1181. június) '''Bretagne-i Constanca''' (1161 – Nantes, 1201. szeptember 3.), IV. Conan bretagne-i herceg és Margit skót hercegnő lánya.<ref>MP, Vol. II, 1168, pp. 244–5.</ref> Geoffrey és Constanca házasságából három gyermek született:
** '''Eleonóra''' (1184 – Corfe vár, Bristol, 1241. augusztus 10.)<ref name="autogenerated2">A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Gaufridus„Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertiustertius”''" gyermekeit, mint "''Arturum„Arturum iuvenum et filiam unam AlienordemAlienordem”''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Richárd nagybátyja kiszabadulásának egyik feltétele volt, hogy eljegyezték [[I. Frigyes osztrák herceg|Frigyessel]], [[V. Lipót osztrák herceg]] és Magyarországi Ilona hercegnő fiával. A menyasszony 1194. decemberében elindult Normandiából Bécs felé, de félúton visszafordultak, amikor értesültek Lipót halálhíréről.<ref>Rüdt-Collenberg (1968), pp. 163-4.</ref> Richárd halála után [[János angol király|János]] bebörtönözte, mivel attól tartott, hogy házassága veszélyeztetné Anglia trónján. János halála után Richmond grófnője címet viselte.
** '''Matilda''' (1185/85 – fiatalon)
** '''Arthur''' (Nantes, 1187. március 29. – Rouen v. Cherbourg, 1203. április 3.). Geoffrey halála után született<ref name="autogenerated2" /> és születése után I. Arthur néven Bretagne hercege címet viselte. 1190-ben nagybátyja, Richárd minden angol és francia birtoka örökösének nevezte ki.<ref>MP, Vol. II, 1190, p. 364.</ref> Richárd 1199-es halála után Arthur, aki Bretagne-ban tartózkodott, serege élén bevonult Anjou és Maine grófságokba, ahol elfogadták a trón törvényes örökösének. Arthur franciaországi birtokai miatt hűséget esküdött II. Fülöp Ágostnak, de megsértette a francia király és nagybátyjához, Jánoshoz menekült. János azonban magának akarta megkaparintani az angol trónt és csak Arthur állt az útjában. Arthúr elmenekült, de a király katonái Mirebeau-ban elfogták, [[Falaise]] várába szállították, majd később a király parancsára meggyilkolták.
* '''[[Plantagenêt Eleonóra aragóniai királyné|Leonóra]]''' (Domfront, Normandia, 1162. október 13. – Burgos, 1214. október 25.).<ref>MP, Vol. II, 1162, p. 218.</ref> 1165 az apja és [[I. Frigyes német-római császár]] közötti szövetség részeként eljegyezték Frigyes fiával, Frigyes sváb herceggel, aki meghalt, mielőtt a házasságra sor kerülhetett volna. 1177. szeptemberében hozzáment [[VIII. Alfonz kasztíliai király]]hoz (Soria, 1155. november 11. – Gutiérre Múñoz, 1214. október 6.).
* '''Johanna''' (Angers vár, 1165. október<ref>''Robert of Torigny'' jegyezte fel "''1165…mense„1165…mense OctobrisOctobris”''" dátummal "''filiam„filiam [reginæ Alienoræ]…Johanna…Johanna”''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1165, p. 357.</ref> – Fontevrault apátság, 1199. szeptember 4.), első férje (Palermo, 1177. február 13.) [[II. Vilmos szicíliai király]] (1155 – 1198. november 17.), második férje (Rouen, 1196. október) [[VI. Rajmund toulouse-i gróf]] (1156. október 27. – Toulouse, 1222. augusztus 2.). Első férje halála után Vilmos utóda, [[Tankréd szicíliai király]] elzárva tartotta, hogy megakadályozza öröklését. Richárd király, aki útba ejtette Szicíliát a Szentföld felé, szabadon bocsátását követelte és Tankréd ekkor [[Messina|Messinába]] küldte Johannát, aki csatlakozott Richárdhoz. Richárd elfoglalta Messina városát, hogy Tankrédet tárgyalásra kényszerítse Vilmos örökségéről.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, pp. 38-40.</ref> Navarrai Berengária és Johanna 1191-ben együtt indultak Nápolyból Richárd után és 1191 áprilisában Cipruson érték utol. 1191-ben Richárd és [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] béketárgyalásokat folytattak, amelynek során szóba került, hogy Szaladin feleségül veszi Johannát – erre végül azért nem került sor, mivel Szaladinnak fel kellett volna venni a keresztény hitet.<ref>[[Bar Hebraeus]] jegyezte fel, hogy a tárgyalások során szó volt arról, hogy "''son„son frère el-Malec el-AdelAdel”''" (azaz Szaladin) feleségül veszi "''la„la sœur du roi d'AngleterreAngleterre”''", ami csak Johannára vonatkozhatott, hiszen ekkor ő volt csak életben Richárd nővérei közül. Bar Hebræus, RHC Historiens orientaux I, p. 64.</ref> 1191. szeptemberében Johanna és Berengária visszaindult Franciaországba. Második házasságát is Richárd szervezte meg, amely része volt a Raymond toulouse-i gróffal kötött békének.
* '''János''' (Beaumont-palota, Oxford, 1167. december 24. – Newark, Lincolnshire, 1216. október 18.),<ref>Chronique de Robert de Torigny I, 1167, p. 369.</ref> a [[János angol király|Földnélküli János]], Richárd halála után 1199-től Anglia királya. Első felesége '''Gloucesteri Izabella''', második felesége '''Angoulême-i Izabella'''.
|
