Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni [[Baranya vármegye|baranyai]] ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. [[1849]]-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb [[Hird]], [[Vasas (Pécsvárosrész)|Vasas]], [[Szabolcs (település)Mecsekszabolcs|Szabolcs]] és [[Somogy (Pécsvárosrész)|Somogy]] falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint [[Pécs]]. A magyar reguláris hadseregben harcolt, majd hazatért, név szerint ismert hetényiek: Molnár József, Varga György, Dallos János, Rózsa Miklós, Dallos József, Pál János, Török István, Radó József, Botz Máté, Botz József (38. zászlóalj), Lovas András (1. huszárezred), Balázs Márton (127. zászlóalj). A kisújbányaiak: Kungl József, Fuksz József, Ebert János, Girschik Fülöp és Mayer János.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Hosszuheteny/pages/005_heteny_a_folkelokhoz.htm Hetény a fölkelőkhöz áll]</ref>
