„Oldhatóság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: hibák javítása AWB
a →‎Pontosító megjegyzések: egybe, nagykötőjel
73. sor:
 
#A Gold Book a koncentráció kifejezést gyűjtőfogalomként kezeli; amelybe ezért belefér az anyagmennyiség-koncentráció éppúgy, mint a hazánkban alkalmazott mértékegység, a tömegarány.<ref>{{cite web |url= http://old.iupac.org/goldbook/S05740.pdf |title=solubility |first= |last=A. D. McNaught, A. Wilkinson |work=old.iupac.org |year=1999 |accessdate=16 July 2011}}</ref> A felsorolást az stb. szóval zárja le, ezért még a kg/m³, illetve a kg/L is beleérthető (angolul: ''mass per volume ratio''). Ezzel szemben a Green Book a következő logikai sorrendet építi fel:<br />„s<sub>B</sub>=c<sub>B</sub> (saturated soln)”, tehát fizikai mennyiségként és mértékegységként is azonos az anyagmennyiség-koncentrációval<br />c<sub>B</sub> definíciója: az oldat anyagmennyisége osztva az egész oldat térfogatával („V is the volume of the mixture”)<ref>{{cite web |url= http://media.iupac.org/publications/books/gbook/IUPAC-GB3-2ndPrinting-Online-22apr2011.pdf |title=IUPAC- Quantities, Units and Symbols in Physical Chemistry - third edition |first= |last= |work=media.iupac.org |year=2011 |accessdate=21 June 2011}} „2.10. General chemistry” című fejezet</ref>
#A telített oldat meghatározásának csak akkor van értelme, ha megadjuk a [[standard állapotstandardállapot|referenciafeltételeket]]. Ez csupán a névleges nyomást foglalja magába, a hőmérsékletet nem. A nyomásnak 10<sup>5</sup>&nbsp;Pa-nak kell lennie. A hőmérséklet lehet 0&nbsp;°C, vagy 20&nbsp;°C, vagy más érték is.
#Az oldhatósági határ függ a nyomástól és a hőmérséklettől. Ezt a geológiában a hidrotermális ásványok létrejötténél értelmezzük. Például a katatermális (hipotermális) ásványok létrejötténél (300-350300–350&nbsp;°C hőmérsékleten és 100&nbsp;bar körüli nyomáson) akkor válik telítetté az oldat, amikor vagy a nyomás, vagy a hőmérséklet elkezd csökkenni, a telítési határ alá.
 
Az oldás lehet fizikai, vagy kémiai jelenség. A gázok oldódása általában nem jár kémiai átalakulással (a levegőnél nem jár, de pl. a kéndioxid oldása vízben már savat eredményez). Folyadékok, szilárd anyagok, sók oldódása disszociációval jár, illetve esetleg kémiai átalakulást eredményez (pl. nátrium-oxid oldása vízben lúgot ad eredményül).