„A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:RIAN archive 825492 Military equipment leaving the country. Withdrawal of Soviet troops from Hungary.jpg|320px|bélyegkép |jobb |Szovjet [[T–64]] harckocsioszlop a kivonuláskor]]
'''A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról''' 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között zajlott le. 47 évig tartó megszállás után [[Viktor Jegorovics Silov|Viktor Silov]] altábornagy személye<ref>[https://24.hu/tudomany/2018/06/19/szovjet-megszallas-csapatkivonas/ Viktor hagyta el utolsóként Magyarországot]</ref> volt az utolsó szovjet katona, aki megszálló Vörös Hadsereg tagjaként Záhonynál elhagyta Magyarország területét, amelynek emlékére az Országgyűlés a 2001. évi XVII. törvényben nemzeti emléknappá nyilvánította június 19. napját.<ref>[https://www.honvedelem.hu/cikk/11675 7 éve távozott hazánkból az utolsó szovjet katona]</ref> (Ehhez kötődően június utolsó szombatja a magyar szabadság napja.)<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0100017.TV 2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról]</ref>
== Története ==▼
A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg]] és szövetségesei a [[második világháború]] végén, 1944–45-ben foglalták el Magyarországot. Az [[1956-os forradalom]] után [[Magyarország 1957–1989 között|a kádári rendszer]] fennmaradását szavatoló alakulatok az 1957-ben kötött magyar-szovjet egyezmény alapján több mint négy évtizedig maradtak az országban.▼
Az időközben ''Szovjet Hadseregre'' átnevezett haderőt két ütemben vonták ki. A nagyhatalmak [[START|fegyverzetcsökkentési tárgyalásainak]] megfelelően 1989. április 25-e és május 28-a között több mint {{szám|10000}} katona, közel 300 harckocsi és 150 páncélozott harcjármű távozott részleges csapatkivonás keretében.▼
Az 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött, és több mint egy évig tartott a teljes kivonulás. Mintegy {{szám|100000}} szovjet állampolgárt, {{szám|27000}} gép- és harcjárművet, {{szám|230|ezer|tonna}} lőszert és {{szám|100|ezer|tonna}} üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a [[Záhony]]–[[Csap (település)|csapi]] vasúti határátkelőn. [[Viktor Jegorovics Silov|Viktor Silov]] altábornagy, a [[Déli Hadseregcsoport]] parancsnoka [[június 19.|június 19-én]] távozott fekete Volgáján civilben, diplomata útlevéllel.▼
A kivonást követő pénzügyi elszámolás közel másfél évig húzódott. A nullszaldós megállapodást [[1992]]. [[november 11.|november 11-én]] írták alá.▼
A magyar [[Országgyűlés]] 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt, amely az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékére [[június 19.|június 19-ét]] nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig [[a magyar szabadság napja|a magyar szabadság napjává]] nyilvánította.▼
22 ⟶ 13 sor:
A kapcsolattartásra, az utánpótlás biztosítására, a telefon- és útvonalak őrzésére elegendő lett volna 2-3 lövész hadosztály is, de a szovjetek ennél jóval nagyobb haderővel voltak jelen Magyarországon. A megszálló csapatok nemcsak a fő közlekedési utak mentén állomásoztak, hanem azoktól távolabb is letelepedtek.<ref name="Húsz-kisalföld">{{hiv-web |url=http://www.kisalfold.hu/vilagvevo/husz_eve_vonultak_ki_a_szovjetek/2227297/ |cím=Húsz éve vonultak ki a szovjetek |elérés=2014-06-13 |szerző=Farkas Judit |dátum=2011-06-26 |kiadó=kisalfold.hu}}</ref>
▲== Története ==
▲A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg]] és szövetségesei a [[második világháború]] végén, 1944–45-ben foglalták el Magyarországot. Az [[1956-os forradalom]] után [[Magyarország 1957–1989 között|a kádári rendszer]] fennmaradását szavatoló alakulatok az 1957-ben kötött magyar-szovjet egyezmény alapján több mint négy évtizedig maradtak az országban.
▲Az időközben ''Szovjet Hadseregre'' átnevezett haderőt két ütemben vonták ki. A nagyhatalmak [[START|fegyverzetcsökkentési tárgyalásainak]] megfelelően 1989. április 25-e és május 28-a között több mint {{szám|10000}} katona, közel 300 harckocsi és 150 páncélozott harcjármű távozott részleges csapatkivonás keretében.
▲Az 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött, és több mint egy évig tartott a teljes kivonulás. Mintegy {{szám|100000}} szovjet állampolgárt, {{szám|27000}} gép- és harcjárművet, {{szám|230|ezer|tonna}} lőszert és {{szám|100|ezer|tonna}} üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a [[Záhony]]–[[Csap (település)|csapi]] vasúti határátkelőn. [[Viktor Jegorovics Silov|Viktor Silov]] altábornagy, a [[Déli Hadseregcsoport]] parancsnoka [[június 19.|június 19-én]] távozott fekete Volgáján civilben, diplomata útlevéllel.
▲A kivonást követő pénzügyi elszámolás közel másfél évig húzódott. A nullszaldós megállapodást [[1992]]. [[november 11.|november 11-én]] írták alá.
▲A magyar [[Országgyűlés]] 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt, amely az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékére [[június 19.|június 19-ét]] nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig [[a magyar szabadság napja|a magyar szabadság napjává]] nyilvánította.
=== 1955–57: a megszállás legalizálása ===
Mivel 1955. május 15-én aláírták az osztrák államszerződést, a békeszerződés szerint a szovjet katonáknak Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk. Ezt elkerülendő egy nappal korábban, május 14-én aláírták a [[Varsói Szerződés]]t, de az sem foglalkozott konkrétan a szovjet csapatok idegen országban való állomásoztatásával,<ref>{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9735 |cím=Magyarország 50 éve csatlakozott a Varsói Szerződéshez |elérés=2014-06-13 |szerző= |szerzőhiv= |dátum=2005-05-14 |kiadó=Múlt-kor}}</ref> hanem a kiegészítő egyezménye szerint „az Egyesített Fegyveres Erők elhelyezése a szerződésben részt vevő államok területén, az említett államok közötti megegyezés szerint és a kölcsönös védelem szükségleteinek megfelelően történik majd”. Az Ausztriából kivont szovjet erőkből létrehozott Különleges Hadtest 1956 nyarára elkészítette a rendszerellenes megmozdulás esetén végrehajtandó karhatalmi feladatokat tartalmazó ''Hullám'' fedőnevű hadműveleti tervet.<ref name="Húsz-kisalföld"/>
| |||