„Nemzeti Palota (Mexikóváros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
84. sor:
Nem csak a történelmi események járultak hozzá ahhoz, hogy a palota folyamatosan pusztult, és amikor lehetőség volt rá (gyakori volt a pénzhiány), rendszeres felújításokat is igényelt. A városközpont vizenyős talaja a falak süllyedését okozta, és rendszeresek voltak a földmozgások is. A belső is folyamatosan változott: [[Lucas Alamán]] miniszter például elrendelte, hogy az alkirályok 74 arcképét, a [[VII. Ferdinánd spanyol király]] és feleségét ábrázoló festményeket, az [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöpről]] készült bronzszobrot, valamint az egykori pénzverdéből származó érméket távolítsák el az épületből, és helyezzék át a nemzeti múzeumba, Santa Anna elnök pedig megnyitotta a gazdagon díszített belsővel rendelkező ''nagykövetek szalonját''. Ugyanő helyeztetett el az elnöki irodában egy háromrészes festménysorozatot [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]] életéről, és tíz másikat Napóleon csatáiról a fogadóteremben. Amikor [[José Joaquín de Herrera]] került az elnöki székbe, azt tervezte, hogy ezeket a képeket lecseréli a mexikói függetlenségi háborúval és annak hőseivle kapcsolatos alkotásokra, de az amerikai invázió megakasztotta ezt a tervet. [[Mariano Arista]] elnöksége idején, 1851 és 1852 között hajtották végre az évszázad legnagyobb felújítását az épület északi részén: újjáépítették az itteni udvarokat, készült egy, a másik kettőhöz hasonló nagy kapu, postahivatalt nyitottak, és szobákat hoztak létre katonák és tisztek számára.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/estado-nacional/arquitectura/78-palacio-nacional-durante-el-mexico-independiente.html |cím=Palacio Nacional durante el México Independiente |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-04}}</ref>
Amikor 1863-ban a [[mexikó második francia megszállása|francia megszállás]] eredményeképpen visszaállt a császárság, és [[I. Miksa mexikói császár|Miksa]] került a trónra, újabb építkezések és fejlesztések kezdődtek a palotában. Amellett, hogy az épület új díszeket kapott, létrehozták a ''felkelők galériáját'', rendbehozták a lepusztult botanikus kertet (amelyet ettől kezdve „a császárné kertjének” neveztek), a központi udvar körüli déli folyosó első emeletén található szenátusi termet császári kápolnává alakították, és a miniszterek számára az északi épületrészben felépítettek egy lépcsőt, amelyet később [[Sarolta mexikói császárné|Sarolta császárné]] tiszteletére „a császárné lépcsőjének” neveztek el. A császár bukása után a köztársaságot visszaállító [[Benito Juárez]] költözött a palotába, de ellentétben az eddigi elnökökkel, akik a déli szárnyban laktak, ő az északi részben talált magának lakhelyet. A nemzeti hősnek tekintett elnök itt is hunyt el, és temetése előtt is itt, a nagykövetek szalonjában virrasztottak mellette három napig. 1872. augusztus 22-én a képviselőházi terem véletlenül kigyulladt, és a tűz után a testület már soha nem költözött vissza a palotába.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/la-disputa-por-la-nacion/historia/81-la-reforma-el-segundo-imperio-y-la-republica-restaurada.html |cím=La Reforma, el Segundo Imperio y la República Restaurada |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-06}}</ref>
==Leírás==
| |||