Wikipédia

„Nemzeti Palota (Mexikóváros)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
| település = {{Zászló|Mexikó}} [[Mexikóváros]]
| cím = [[Cuauhtémoc (kerület)|Cuauhtémoc]] kerület, [[Zócalo (Mexikóváros)|Plaza de la Constitución]]
| építés éve = Eredetileg: 1523-tól
| megnyitás = <!-- Wikidatából p1619 -->
| rekonstrukciók évei =
59. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
A [[mexikóváros]]i '''Nemzeti Palota''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Palacio Nacional'', korábban ''Alkirályi Palota'' (''Palacio Virreinal'')) a [[mexikó]]i kormány székhelye. A műemlék épület egy része turisták számára is látogatható, Mexikóváros történelmi központjának részeként 1987 óta a világörökség része is.
 
==Története==
85. sor:
Nem csak a történelmi események járultak hozzá ahhoz, hogy a palota folyamatosan pusztult, és amikor lehetőség volt rá (gyakori volt a pénzhiány), rendszeres felújításokat is igényelt. A városközpont vizenyős talaja a falak süllyedését okozta, és rendszeresek voltak a földmozgások is. A belső is folyamatosan változott: [[Lucas Alamán]] miniszter például elrendelte, hogy az alkirályok 74 arcképét, a [[VII. Ferdinánd spanyol király]] és feleségét ábrázoló festményeket, az [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöpről]] készült bronzszobrot, valamint az egykori pénzverdéből származó érméket távolítsák el az épületből, és helyezzék át a nemzeti múzeumba, Santa Anna elnök pedig megnyitotta a gazdagon díszített belsővel rendelkező ''nagykövetek szalonját''. Ugyanő helyeztetett el az elnöki irodában egy háromrészes festménysorozatot [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]] életéről, és tíz másikat Napóleon csatáiról a fogadóteremben. Amikor [[José Joaquín de Herrera]] került az elnöki székbe, azt tervezte, hogy ezeket a képeket lecseréli a mexikói függetlenségi háborúval és annak hőseivle kapcsolatos alkotásokra, de az amerikai invázió megakasztotta ezt a tervet. [[Mariano Arista]] elnöksége idején, 1851 és 1852 között hajtották végre az évszázad legnagyobb felújítását az épület északi részén: újjáépítették az itteni udvarokat, készült egy, a másik kettőhöz hasonló nagy kapu, postahivatalt nyitottak, és szobákat hoztak létre katonák és tisztek számára.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/estado-nacional/arquitectura/78-palacio-nacional-durante-el-mexico-independiente.html |cím=Palacio Nacional durante el México Independiente |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-04}}</ref>
 
1857. december 17-én a Nemzeti Palotapalota fogadó szalonjában [[Ignacio Comonfort]] foglyul ejtette a [[Félix María Zuloaga]]-féle puccsnak ellenálló [[Benito Juárez]]t, akit csak a következő év január 11-én szabadítottak ki társai.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/la-disputa-por-la-nacion/personaje/82-benito-pablo-juarez-garcia.html |cím=Benito Pablo Juárez García |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-06}}</ref> Amikor 1863-ban a [[mexikó második francia megszállása|francia megszállás]] eredményeképpen visszaállt a császárság, és [[I. Miksa mexikói császár|Miksa]] került a trónra, újabb építkezések és fejlesztések kezdődtek a palotábanNemzeti Palotában, bár a császár hivatalos lakhelye a [[chapultepeci kastély]]ban volt. Amellett, hogy az épület új díszeket kapott, létrehozták a ''felkelők galériáját'', rendbehozták a lepusztult botanikus kertet (amelyet ettől kezdve „a császárné kertjének” neveztek), a központi udvar körüli déli folyosó első emeletén található szenátusi termet császári kápolnává alakították (ebben miséket és esküvőket is tartottak), és a miniszterek számára az északi épületrészben ''Ramón Agea'' építész tervei alapján felépítettek egy lépcsőt, amelyet később [[Sarolta mexikói császárné|Sarolta császárné]] tiszteletére „a császárné lépcsőjének” neveztek el. Ugyancsak a császárné tiszteletére rendeztek 1865. november 4-én egy színielőadást a palotában, ahol a [[José Zorrilla]] által rendezett ''Don Juan Tenorio'' című drámát mutatták be. A császár bukása után a köztársaságot visszaállító Benito Juárez költözött a palotába, de ellentétben az eddigi elnökökkel, akik a déli szárnyban laktak, ő az északi részben talált magának lakhelyet. A nemzeti hősnek tekintett elnök itt is hunyt el, és temetése előtt is itt, a nagykövetek szalonjában virrasztottak bebalzsamozott teste mellett három napig. 1872. augusztus 22-én a képviselőházi terem véletlenül kigyulladt, és a tűz után a testület már soha nem költözött vissza a palotába.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/la-disputa-por-la-nacion/historia/81-la-reforma-el-segundo-imperio-y-la-republica-restaurada.html |cím=La Reforma, el Segundo Imperio y la República Restaurada |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-06}}</ref><ref name="ladi">{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/la-disputa-por-la-nacion/vida-cotidiana/83-palacio-nacional-juarez-y-maximiliano.html |cím=Palacio Nacional: Juárez y Maximiliano |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-06}}</ref><ref name="segu">{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/la-disputa-por-la-nacion/arquitectura/84-el-palacio-nacional-durante-el-segundo-imperio.html |cím=El Palacio Nacional durante el Segundo Imperio |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-06}}</ref>
 
[[Sebastián Lerdo de Tejada]] idején két [[Szamothrakéi Niké|Niké]]-szobrot helyeztek el az épület tetején, amelyek a 20. század elejéig maradtak ott. Ugyancsak a 19. század második felében az áradások elleni védekezésül megemelték az udvarok szintjét, valamint lebontottak több lepusztult falrészt, és elbontották az épület tetején levő lakószobákat. A fogadóteremben felavatták az Iturbide-galériát, ahol olyan művészeknek híres történelmifüggetlenségi alakokrólharcosokról készült festményeit helyezték el, mint például [[Tiburcio Sánchez]], [[Joaquín Ramírez]], [[José Obregón]], [[Ramón Sagredo]], [[Petronilo Monroy]] és [[Pelegrín Clavé]]. Ugyanitt egy sor ausztriai állólámpát is elhelyeztek.<ref name="ladi"/><ref name="segu"/>
 
==Leírás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Palota_(Mexikóváros)”