„Számítógép” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.154.237 (vita) szerkesztéséről WikimakerXD szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.154.237 (vita) szerkesztéséről WikimakerXD szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
{{más|Személyi számítógép}}
 
[[Image:Cray-1-deutsches-museum.jpg|thumb|[[Cray|Cray-1]] szuperszámítógép, amely a számítások mellett a kényelmes újságolvasást is lehetővé tette ([[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]])]]
9.a a legtutibb osztály :)
[[Fájl:Zuse Z1-2.jpg|thumb|A hírhedt 1938-as "Zuse Z1" számítógép másolata a berlini Műszaki Múzeumban. A gép mindössze {{szám|30000}} mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban.]]
[[Fájl:Soviet computer DVK-2.JPG|thumb|[[PDP–11]] kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít]]
 
'''Számítógép''' minden olyan berendezés, amely képes bemenő [[adat]]ok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek ([[Program (informatika)|program]]ok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ''ugyanazon'' bemenő adatok alapján mindig ''ugyanazon'' kimenő adatokat állítsa elő, azaz, hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „[[gép]]” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult – műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.
A ''belső vezérlésű'' automaták viszont saját maguk tárolni képesek a tevékenységüket irányító programot, így minden munkafázisban csak az adatok leírására és a megfelelő program kiválasztására van szükség. A belső program lehet „fix”, azaz ''rezidens:'' ez nem változtatható az automata fizikai integritásának megváltoztatása nélkül (például fix programok a [[Személyi számítógép|PC]]-k [[BIOS]] programjai, melyek hardveresen „bele vannak égetve” a PC alaplapjába, vagy a programozható mosógépek programjai), vagy lehet ''változtatható;'' a legtöbb mai számítógép mindkét fajta programot tartalmaz. Mindennek a teteje pedig az, amikor a gép már maga is képes lényegesen változtatni a működését vezérlő programon.
 
Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az [[Analógia|analóg]] és a [[digitális]] számítógép. Az [[analóg számítógépek]] fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen [[fizika]]i jellemző (például [[elektromos feszültség]], [[hőmérséklet]], [[nyomás]]). Előnyösen használhatóak többek között [[biológia]]i, [[áramlástan]]i stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A [[digitális számítógép]]ek diszkrét értékekre (számjegyek, ''digit)'' bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a ''[[bit]],'' aminek neve az angol ''Binary Digit'' ([[Kettes számrendszer|bináris]], vagyis kettes alapú [[Számrendszerek az informatikában|számrendszerbeli]] számjegy) kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek, amelyek egyesítik a két típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.
 
=== Működési elvük szerint ===