Wikipédia

„Oklahoma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Az USA tagállamai kategória hozzáadva (a HotCattel)
17 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
44. sor:
== Történet ==
[[Fájl:Oklahoma Land Rush.jpg|thumb|right|A határ megnyitása fehér telepesek előtt]]
Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,<ref>{{cite web | url=http://www.yale.edu/ynhti/curriculum/units/1980/2/80.02.07.x.html| first=Valerie|last=Palino|title= Early Man in North America: The Known to the Unknown| publisher= Yale-New Haven Teachers Institute | accessdate=2007-08-01}}</ref> de állandó településeket csak i. e. 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel [[Arkansas]] határához.<ref>{{cite web | year=2007| url=http://www.myspiro.com/spiroMounds.asp| title= The Historic Spiro Mounds| publisher= Spiro Area Chamber of Commerce | accessdate=2007-08-01| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070808234344/http://www.myspiro.com/spiroMounds.asp| archivedate=2007-08-08}}</ref><ref>{{cite web | url=http://www.rootsweb.com/~oknowata/PreHIn.htm|title= Prehistory of Oklahoma| publisher= rootsweb| accessdate=2007-08-01}}</ref> [[1541]]-ben a spanyol [[Francisco Vásquez de Coronado]] utazott keresztül ezen a területen,<ref name="OK History">{{cite web | url=http://www.ok.gov/osfdocs/stinfo2.html| title= Oklahoma's History| publisher= Government of Oklahoma| accessdate=2007-08-01| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070726075125/http://www.ok.gov/osfdocs/stinfo2.html| archivedate=2007-07-26}}</ref> de az [[1700-as évek]]ben a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.<ref>{{cite web | url=http://www.rootsweb.com/~oknowata/FrSPEX.htm|title= French and Spanish Explorations| publisher= rootsweb| accessdate=2007-08-01}}</ref> és francia terület maradt egészen [[1803]]-ig, amikor a francia territóriumot a [[Louisiana Purchase]] dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta [[Franciaország]]tól.<ref name="OK History"/>
 
[[Fájl:Cowboy.jpg|thumb|right|160px|Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén.]]
50. sor:
 
Az [[1866]] és [[1899]] közötti időszakban<ref name="OK History"/> a [[texas]]i marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak [[Kansas]] államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.<ref name="OK History"/>
[[1881]]-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.<ref>{{cite web | url=http://www.lectricbooks.com/index_files/Trails.htm| title= Map of Cattle Drives in 1881| publisher= Lectricbooks| accessdate=2007-08-01| archiveurl=https://web.archive.org/web/20100815014844/http://www.lectricbooks.com/index_files/Trails.htm| archivedate=2010-08-15}}</ref>
A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a [[Dawes Act]] meghozatalára buzdította ([[1887]]-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet.<ref>{{cite web | first=Robert|last=Hamilton|url=http://itech.fgcu.edu/&/issues/vol3/issue1/united.htm|title= United States and Native American Relations | publisher= Florida Gulf Coast University| accessdate=2007-08-01}}</ref>
 
[[1889]]. [[április 22.|április 22-én]] a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.<ref>{{cite web |year=1999|url=http://aaae.okstate.edu/proceedings/1999/Factors%20Influencing%20Enrollment.doc|title= Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma | publisher= Oklahoma State University| format=DOC |accessdate=2007-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070808074216/http://aaae.okstate.edu/proceedings/1999/Factors%20Influencing%20Enrollment.doc|archivedate=2007-08-08}}</ref> Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.<ref>{{cite web |url=http://www.nationalcowboymuseum.org/research/r_virt_landrun5.html|title= Rushes to Statehood | publisher= National Cowboy and Western Heritage Museum|accessdate=2007-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070926234602/http://www.nationalcowboymuseum.org/research/r_virt_landrun5.html|archivedate=2007-09-26}}</ref> Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű [[kőszén]]bányákra. A [[20. század]] kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a [[Sequoyah]] államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, [[1907]]. [[november 16.|november 16-án]] megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az [[Amerikai Egyesült Államok]]hoz.<ref>{{cite web |url=http://www.willrogers.com/new/articles/exhibits/Sequoyah_Centennial/Sequoyah_exhibit.html|title= Clem Rogers | publisher= Will Rogers Museum Association| accessdate=2007-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070520025331/http://www.willrogers.com/new/articles/exhibits/Sequoyah_Centennial/Sequoyah_exhibit.html|archivedate=2007-05-20}}</ref>
 
A [[kőolaj]] felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. [[Tulsa]] úgy vált ismertté, mint a világ olaj [[főváros]]a. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.<ref>{{cite web | url= http://www.tulsalibrary.org/tulsahistory/communities.htm#tul| title= Tulsa Area History | publisher= Tulsa County Library| accessdate= 2007-04-25| archiveurl= https://web.archive.org/web/20070108010448/http://www.tulsalibrary.org/tulsahistory/communities.htm#tul| archivedate= 2007-01-08}}</ref>
 
1927-ben, egy oklahomai üzletember, [[Cyrus Avery]] kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. [[Route 66]]) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.<ref>{{cite web | url=http://xroads.virginia.edu/~UG02/carney/avery.html | title=The Father of Route 66 | publisher=[[University of Virginia]] | accessdate=2007-04-20}}</ref>
 
A [[20. század]] elején a Jim Crow-törvény és a [[Ku-Klux-Klan]] jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú [[Afroamerikaiak|afroamerikai]] közösség élt.<ref>{{cite web | url=http://www.variety.com/review/VE1117786589.html?categoryid=32&cs=1| title= The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story|publisher=[[Variety (magazine)|Variety Magazine]] | accessdate=2008-06-26}}</ref> 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.<ref>{{cite web | url=http://www.ok-history.mus.ok.us/trrc/file1.pdf| title= Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 | publisher= Oklahoma Historical Society | accessdate=2008-06-10| format=PDF| archiveurl=https://web.archive.org/web/20080624204404/http://www.ok-history.mus.ok.us/trrc/file1.pdf| archivedate=2008-06-24}}</ref> Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.<ref>{{cite web | first=Larry| last=O'Dell| url=http://digital.library.okstate.edu/encyclopedia/entries/K/KU001.html| title= KU KLUX KLAN | publisher= Oklahoma Historical Society | accessdate=2008-06-26| archiveurl=https://web.archive.org/web/20081009193345/https://digital.library.okstate.edu/encyclopedia/entries/K/KU001.html| archivedate=2008-10-09}}</ref>
[[Fájl:Dust storm CimarronCounty OK.jpg|thumb|upright|left|A porvihar farmerek ezreit tette tönkre az 1930-as években.]]
Az [[1930-as évek]]ben a [[aszály|szárazság]], a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a [[mezőgazdaság]]ban. Az ún. ''Dust Bowl'' porviharok több államot érintettek. [[Kansas]], [[Texas]], [[Új-Mexikó]] államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.<ref>{{cite web | url=http://www.ccccok.org/museum/dustbowl.html|title= 1930s Dust Bowl | publisher= Cimarron County Chamber of Commerce| accessdate=2007-08-01}}</ref> 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az [[1960-as évek]]ben több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.<ref>{{cite web | year=2007| url=http://www.history.com/states.do?action=detail&state=OK&contentType=State_Generic&contentId=54146| title= History of the States: Oklahoma, The Sooner State | publisher= [[The History Channel]]| accessdate=2007-08-09| archiveurl=https://web.archive.org/web/20071010051625/http://www.history.com/states.do?action=detail&state=OK&contentType=State_Generic&contentId=54146| archivedate=2007-10-10}}</ref><ref name="Oklahoma Terrain"/>
[[Fájl:Murrah Building - Aerial.jpg|thumb|right|Oklahoma City bomba robbantás után.]]
[[1995]]. [[április 15.|április 15-én]] [[Oklahoma City]] terrortámadás színhelye volt. [[Timothy McVeigh]] és [[Terry Nichols]] az [[Alfred P. Murrah Federal Building]] közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t [[halálbüntetés|halálra itélték]], s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.<ref>{{cite web | year=1996|url=http://www.cnn.com/US/OKC/bombing.html|title= Oklahoma City Tragedy | publisher= [[CNN]]| accessdate=2007-08-01}}</ref>
71. sor:
 
=== Topográfia ===
'''Oklahoma''' a [[Great Plains]] és az [[Ozark Plateau]] között fekszik a [[Mexikói-öböl]]be ömlő folyók forrásainál,<ref name="Geography Map">{{cite web | year=2006 | publisher=[[USGS]] | accessdate=2007-07-31 | url=http://tapestry.usgs.gov/physiogr/physio.html | title=A Tapestry of Time and Terrain | archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509101048/http://tapestry.usgs.gov/physiogr/physio.html | archivedate=2008-05-09 }}</ref> s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.<ref name="The Geography of Oklahoma">{{cite web | publisher=Netstate | accessdate=2007-07-31 | url=http://www.netstate.com/states/geography/ok_geography.htm| title=The Geography of Oklahoma}}</ref><ref name="Topography of Oklahoma">{{cite web | | publisher=geology.com | accessdate=2007-08-01 | url=http://geology.com/state-map/oklahoma.shtml | title=Oklahoma State Map Collection}}</ref>
A legmagasabb pontja a [[Black Mesa (Oklahoma)|Black Mesa]] csúcsa 1,516&nbsp;m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az [[Oklahoma Panhandle]]-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a ''Little River'' közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88&nbsp; m.<ref name="The Climate of Oklahoma">{{cite web | first=Derek |last=Arndt| publisher=Oklahoma Climatological Survey| accessdate=2007-07-31 | url=http://cig.mesonet.org/climateatlas/doc60.html | title=The Climate of Oklahoma}}</ref>
[[Fájl:Wichita Canyon.jpg|thumb|right|Wichita Kanyon]]
Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a [[Ouachita Mountains]], a [[Arbuckle Mountains]], a [[Wichita Mountains]] és az [[Ozark Mountains]].<ref name="The Geography of Oklahoma"/>
 
Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az ''Ozark'' és az ''Ouachita'' hegységek, az egyetlen hegyláncolat a [[Sziklás-hegység]] és az [[Appalache-hegység]] térsége között.<ref>{{cite web | url=http://www.srs.fs.usda.gov/4159/about/HotSpringsOffice.htm | title=Managing Upland Forests of the Midsouth | publisher=USDA Forest Service| accessdate=2007-07-31| archiveurl=https://web.archive.org/web/20080622180232/http://www.srs.fs.usda.gov/4159/about/HotSpringsOffice.htm| archivedate=2008-06-22}}</ref>
[[Flint Hills]] egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A [[Cavanal Hill]] hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609&nbsp;m.<ref name="TravelOK">{{cite web |year=2007| url=http://www.travelok.com/about/index.asp | title=About Oklahoma | publisher=TravelOK.com | accessdate=2006-07-10}}</ref>
Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.<ref name=TravelOK/> [[Fájl:Talimenavista1.jpg|thumb|right|Ouachita-hegység, Délkelet-Oklahoma.]]
Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.<ref name="Oklahoma Terrain">{{cite web | url=http://www.travelok.com/atv/index.asp | title= Oklahoma, All Terrain Vacation | work=TravelOK | publisher=TravelOK.com | accessdate=2006-07-15 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20060709205916/http://travelok.com/atv/index.asp | archivedate=2006-07-09 }}</ref> Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.<ref name="Oklahoma Terrain"/>
 
Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence rendszerhez tartozik, a ''Red River'' (forrása a Mississippi-folyó) és az ''Arkansas River'' (forrása az Arkansas-folyó), ezenkívül még a ''Lee'' és ''Little'' folyók alkotnak jelentős vízgyűjtő területet.<ref name="Oklahoma in Brief">[http://www.odl.state.ok.us/almanac/2005/3-inbrief.pdf/ "Oklahoma in Brief"] (pdf). State of Oklahoma (2003). Hozzáférés ideje: 2007-08-04.</ref>
151. sor:
| 11,5/-1,1
|-
| colspan="13" style="text-align:center;font-size:90%;background:#E8EAFA;" style="text-align:center;font-size:90%;background:#E8EAFA | ''Átlagos magas/alacsony hőmérséklet ''°C-ban''<ref>{{cite web | year=2007| publisher=UStravelweather.com | accessdate=2007-08-02 | url=http://www.ustravelweather.com/weather-oklahoma| title=Oklahoma Weather And Climate| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927001532/http://www.ustravelweather.com/weather-oklahoma| archivedate=2007-09-27}}</ref><ref>{{cite web |publisher=MSN Weather| accessdate=2007-08-13 | url=http://weather.msn.com/monthly_averages.aspx?wealocations=wc:USOK0307| title=Weather Averages: Lawton, Oklahoma}}</ref>''
|}
<ref>{{cite web | first=Chris|last=Novy|publisher=[[NOAA]] | accessdate=2007-08-01 | url=http://www.spc.noaa.gov/misc/about.html| title=SPC and its Products}}</ref>
 
== Gazdaság ==
Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül.<ref>[http://staging.okcommerce.gov/test1/dmdocuments/Oklahoma_At_A_Glance_0602061749.pdf/ "Oklahoma at a Glance"] (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Hozzáférés ideje: 2007-08-01.</ref> A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.<ref name="agriculture">{{cite web | url=http://www.ers.usda.gov/StateFacts/OK.HTM| title= State Fact Sheets: Oklahoma | publisher=[[United States Department of Agriculture]]| accessdate=2007-08-01| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070811174038/http://www.ers.usda.gov/StateFacts/OK.HTM| archivedate=2007-08-11}}</ref> Az állam természetes gáz termelése a második az országban.<ref>{{cite web | year=2007|url=http://www.chkenergy.com/Websites/1/Files/OK-February%202007.pdf| title= Oklahoma Rising| publisher=Chesapeake Energy|format=pdf|accessdate=2007-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070808074216/http://www.chkenergy.com/Websites/1/Files/OK-February%202007.pdf|archivedate=2007-08-08}}</ref>
 
Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,<ref name="Fortune 500">{{cite web | year=2007|url=http://money.cnn.com/magazines/fortune/fortune500/states/O.html| title= Fortune 500: 2006 States| publisher=[[CNN]]| accessdate=2007-08-01}}</ref> s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.<ref name="Pro-Business">{{cite web |url=http://www.okcommerce.gov/index.php?Itemid=383&id=302&option=content&task=view| title= An Overview Of Oklahoma's Target Industries | publisher=Oklahoma Department of Commerce|accessdate=2007-08-01}}</ref>
213. sor:
* [[Moore, Oklahoma|Moore]] lakossága 51,106 fő,
* [[Enid, Oklahoma|Enid]] lakossága 47,008 fő,
* [[Stillwater, Oklahoma|Stillwater]] lakossága 46,976 fő..<ref name="Ok cities">{{cite web| title = Oklahoma Census Data Center News| publisher = Oklahoma Department of Commerce| date = July 2007 | url = http://staging.okcommerce.gov/test1/dmdocuments/2007_July_Oklahoma_Census_Data_Center_News_1907072217.pdf| format = pdf| accessdate = 2007-07-31| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070808074217/http://staging.okcommerce.gov/test1/dmdocuments/2007_July_Oklahoma_Census_Data_Center_News_1907072217.pdf| archivedate = 2007-08-08}}</ref>
 
== Nevezetességek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oklahoma”