„Liszva (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a IABot hibás működése utáni takarítás (phab:T203865), apróbb javítások
19. sor:
 
== Fekvése ==
A [[Középső-Urál]] nyugati lejtőjén, [[Perm (település)|Perm]]től 86  km keletre, a [[Liszva (Csuszovaja)|Liszva]] (a [[Csuszovaja]] mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a Csuszovszkaja–Kuzino–[[Jekatyerinburg]] vasútvonalon. A város mellett vezet az [[Urál (hegység)|Urál]] nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú [[Kungur]]–[[Csuszovoj]]–[[Szolikamszk]] országút.
 
A várost a folyóról nevezték el, melynek neve a komi-permjak ''лысь'' ('tűleveles erdő') és ''ва'' ('víz, folyó') szavakból származik. A város területéhez tartozik a folyón a 18. században kialakított víztározó is.
26. sor:
A Liszva folyó vidéke egykor a [[Sztroganov család|Sztroganovok]] birtokaihoz tartozott. A 18. század második felében örökség útján Varvara Sahovszkaja hercegnőé lett. A település az általa 1785-ben alapított és 1787 végén megnyitott vasgyártó üzem mellett alakult ki. Később az üzemet egy másik híres arisztokrata család, a Suvalovok egyik tagja örökölte. A 19. század közepén áttértek a [[Hengerlés|hengerelt lemez]] gyártására, később a [[nyersvasgyártás]]t megszűntették, a nyersvasat más gyáraktól szerezték be. 1900-ban két [[Siemens–Martin-acélgyártás|Siemens–Martin-kemencét]] állítottak fel. Az 1902-ben épült vasútvonal megteremtette a gyár és a település fejlődésének alapjait. A városközpontban máig fennmaradt az egykori vasgyár 19. század elejéről származó épületegyüttese.
 
Liszva 1926-ban kapott városi rangot, a következő évtizedben több kulturális, oktatási és egészségügyi létesítménye épült, vasipari technikumot alapítottak. Az első- és a második világháború idején a gyárat ideiglenesen hadiipari termelésre állították át. A háború után a tervgazdálkodásnak megfelelően működött tovább. Az 1950-es évek elején felépült a város új nagy iparvállalata, a turbógenerátorgyár. Az 1960-as években több élelmiszeripari üzemet alapítottak, később felgyorsult a lakásépítkezés. A Szovjetunió felbomlása utáni válság a nehézipari üzemeket és az azok termelésére alapozott várost is erősen sújtotta.
 
== Gazdasága a 21. században ==
A város gazdaságának fontosabb ágazatai a gépgyártás, a fémfeldolgozó- és a könnyűipar, valamint az építőanyaggyártás, mezőgazdasági termékek feldolgozása. Legnagyobb ipari létesítményei:
 
* A Liszvai Kohászati Gyár a 18. században alapított és a város egész 20. századi történetével összefonódott gyár jogutódja.<ref>{{Cite web |url=http://www.lysvamk.ru/about/history/lmz/ |title={title} |accessdate=2015-10-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150705225953/http://www.lysvamk.ru/about/history/lmz/ |archivedate=2015-07-05 }}</ref>
 
* A Liszvai Kohászati Gyár a 18. században alapított és a város egész 20. századi történetével összefonódott gyár jogutódja.<ref>{{Cite web |url=http://www.lysvamk.ru/about/history/lmz/ |title={title}Archivált másolat |accessdate=2015-10-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150705225953/http://www.lysvamk.ru/about/history/lmz/ |archivedate=2015-07-05 }}</ref>
* A korábbi turbogenerátorgyár (1988 óta ''Privod'' néven) [[villamos gép]]eket, turbógenerátorokat, elektromos berendezéseket állít elő a közlekedés, a földgáz- és olajipar számára.<ref>[http://www.ngs-privod.ru/rus/ ]</ref>
 
* A Liszva-Nyeftyemas az 1992-ben alapított gépgyár: az olajbányászatban használt szivattyúk, berendezések gyártására szakosodott ''Borec'' társaság tagja.<ref>[http://borets.ru/about/plants/lysva/ ]</ref>
 
* A Liszvai Harisnya- és Kesztyűgyár szintén a szovjet korszaka terméke, napjainkban részvénytársasági formában működik.<ref>[http://lchpf.ru/about/ ].</ref>