„Zsigmond magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Belpolitikája: Szóköz Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
103. sor:
[[1402]]-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond [[1403]]-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, melyet hét év múlva indított újra. XXIII. János pápa [[1410]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető ([[1414]] és [[1418]] között ülésező) [[konstanzi zsinat]]on a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és - Ulrich Richental korabeli krónikája szerint - köztük az óbudai egyetem 7 tanárával képviseltette magát. [[1419]] után már nincsenek adataink az óbudai egyetem további működéséről.
[[1408]]-ban Zsigmond létrehozta 24 bárói család részvételével a [[Sárkány Lovagrend]]et, a királyhű liga megerősítésére. Tagjai, báróként, helyet kaptak a királyi tanácsban, és birtokokat is kaptak, ami által csökkent a királyi birtokok területe és jelentősége, erősödött a nemesi [[vármegye]]rendszer. A török közelsége miatt (Szerbia hűbéres török állam lett) az ország déli részén végvárakból álló védelmi rendszert építtetett [[Ozorai Pipó]] irányítása alatt. Létrehozta a telekkatonaságot: a birtokosoknak minden 20 (később 33) jobbágy után fel kellett szerelni egy lovas íjászt. Zsigmond sokszor került pénzügyi zavarba, hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy el[[zálog]]osított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben 16 [[Szepes vármegye|szepesi]] helységet zálogosított el a lengyel királynak 37 ezer cseh garasért. Ezek a települések csak Lengyelország első felosztásakor, [[1772]]-ben tértek vissza Magyarországhoz.
[[1437]]-ben kirobbant a [[Budai Nagy Antal]]-féle erdélyi parasztfelkelés, aminek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy [[Lépes György (püspök)|Lépes György]], az erdélyi püspök három éven keresztül, míg rossz pénz volt forgalomban, nem szedte be az adót, majd mikor ismét „jó” pénz került forgalomba, visszamenőleg is követelte a tizedet.
| |||