„Párizsi békeszerződések” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.106.174 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
6. sor:
A békeszerződést a [[Külügyminiszterek Tanácsa|Külügyminiszterek Tanácsának]] ülésén fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalások ([[1946]]. [[július 29.|július 29]]–[[október 15.]]) után. Az öt békeszerződést egyszerre írták alá. Ezek alapelveikben hasonlóak egymáshoz, mely elveket az [[1945]]-ös [[potsdami konferencia]] során fogalmazták meg. A magyar békeszerződést az 1947. évi XVIII. törvény<ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94700018.TV 1947. évi XVIII. törvény]</ref> hirdette ki, [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]].
== A magyar békeszerződés ==
A magyar békeszerződés öt fő részből állt:
1. '''Területi rendelkezések''': visszaálltak a [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határok, kis módosítással. [[Csehszlovákia]] öt [[Pozsony]]-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg ([[Oroszvár]], [[Horvátjárfalu]], [[Dunacsún]]). [[1946]]. [[február 27.|február 27-én]] Magyarország és [[Csehszlovákia]] [[Csehszlovák–magyar lakosságcsere|lakosságcserére]] vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki. A lakosságcsere a [[magyarországi szlovákok]] számára önkéntes, a [[szlovákiai magyarok]] számára azonban kötelező jellegű volt.
2. '''Politikai rendelkezések''': Magyarország köteles tiszteletben tartani az [[emberi jogok]]at. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a [[fasizmus|fasiszta]] szervezetek betiltását és feloszlatását.
3. '''Háborús bűnösök felelősségre vonása''': Sor került a [[népbíróság]]ok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, példásul [[Bárdossy László|Bárdossy]], [[Imrédy Béla|Imrédy]] és [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] ügyében is a népbíróság mondta ki a [[halálbüntetés|halálos ítéletet]]. Emellett [[kiadatás]]okra is sor került (pl.: [[Szombathelyi Ferenc]] vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése).
4. '''Fegyveres erők''': E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A [[Magyar Légierő|légierő]] 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de [[atomfegyver]] gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges]] erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az [[ausztria]]i megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt.
5. '''Jóvátétel''': 300 millió [[amerikai dollár|dollár]] fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a [[Szovjetunió]]nak, 70 millió [[Jugoszlávia|Jugoszláviának]] és 30 millió [[Csehszlovákia|Csehszlovákiának]] járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania.
A Párizsi békeszerződés a [[Duna|Dunával]] nem foglalkozott, arról külön egyezmény született 1948-ban, [[Belgrád]]ban.
| |||