„Japán kapitulációja” változatai közötti eltérés

== A közelgő vereség ==

[[Fájl:US landings.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|Az Egyesült-Államok partraszállásai a csendes-óceáni hadszíntéren 1942 augusztusa és 1945 augusztusa között.]]

1945-re a japánok közel két éven át tartó vereségek sorozatát szenvedték el a délnyugat-csendes-óceáni hadszíntéren, a [[Fülöp-szigetek]]i (1944-1945) és [[Peleliui hadjárat]]okban. 1944 júliusában, a [[Saipani csata|saipani csatát]] követően [[Tódzsó Hideki]] [[Japán kormányfők listája|miniszterelnököt]] lecserélték Koiszo Kuniaki tábornokra, aki bevallotta, hogy a [[Fülöp-szigetek]] meghatározó helyszíne lesz a háborúnak.{{refhely|Frank, 90.}} Miután a japánok itt is vereséget szenvedtek, Koiszot Szuzuki Kantaró váltotta a miniszterelnöki székben. 1945 első felében a szövetségesek elfoglalták a közeli [[Ivo Dzsima-i csata|Ivo Dzsima]] és [[Okinavai csata|Okinava]] szigeteit. Ez utóbbi volt a Downfall hadművelet összpontosítási körlete – Amerika inváziója a [[Japán-szigetek]] ellen.{{refhely|Skates, 158, 195.}} Németország eleste után a Szovjetunió, a japán [[Kvantung-hadsereg]] ellensúlyaként elkezdte átcsoportosítani a harcedzett európai erőit a [[Távol-Kelet|Távol-Keletre]], továbbá mintegy negyven hadosztályt, amely 1941 óta állomásozott ott.{{refhely|Bellamy, Chris (2007). Absolute War: Soviet Russia in the Second World War. Alfred A. Knopf. 676. o. ISBN 978-0-375-41086-4.}}