„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés

 

A honfoglaló magyarok a hegynek a ''Magashegy'' nevet adták, mely emlékét [[Hegymagas]] község neve máig őrzi.{{H|Szépligeti|2007|o=4}} A hegy körül a középkorban több, [[Szent György|Szent Györggyel]] és [[Sárkány|sárkánnyal]] kapcsolatos legenda is elterjedt. A hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. A hegy a lábánál egykoron álló Szent György-kápolnáról kapta a nevét, mely egyes források szerint a mai Lengyel-kápolna helyén volt.<ref>{{Cite web|url=http://www.kisapati.hu/index.php/helytortenet|title=A település története|accessdate=2016-08-26|year=2009|work=www.kisapati.hu}}</ref> Az eredeti kápolna tárgyi nyomait nem sikerült eddig fellelni.

A hegy tetején egykor [[kolostor]] állt, melyre a francia [[François Sulpice Beudant|F. S. Beudant]] geológus 1818-as útleírása hívta fel a korabeli régészeti szakma figyelmét.<ref>{{Cite journal|author=Dornyay Béla|year=1935|title=Beudant Balaton-vidéki útleírása 1818-ból|pages=26}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Dornyay Béla|coauthors=Pénzes Zoltán|date=1935-01-16|title=Így látta egy francia tudós 1818-ban a Balatont|journal=Balatoni Kurir}}</ref> 1851-ben [[Szerelmey Miklós]] Balatonról szóló munkájában egy, a [[tatárjárás]] idején épült, és a [[török hódoltság]] idején elpusztult vár maradványaira tesz utalást,<ref>{{Cite journal|author=Szerelmey Miklós|year=1851|title=Balaton-album|pages=31}}</ref> mely munkára hivatkozik később [[Mezriczky Péter]] is 1877-ben.<ref>{{Cite journal|author=Mezriczky Péter|year=1877|title=Adatok Zala megye történeté­hez, IV.|pages=178}}</ref> Ő leírja, hogy a vár maradványai nem lelhetők már fel, csak a feltételezett helye határozható meg, viszont attól nem messze egy kápolna falmaradványai még láthatók. Az 1930-as években egy [[raposka]]i monda nyomán, légi felvételek segítségével bukkantak rá a kolostor feltételezett helyére.<ref name=":2">{{Cite journal|author=Erdélyi Balázs|authorlink=Erdélyi Balázs (építész)|coauthors=Sági Károly|year=1985|title=A magyarországi régészeti légi fényképezés története és a Szent György-hegyi kolostorrom|journal=A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei|volume=1984|issue=17|pages=273-280|url=http://epa.oszk.hu/01600/01610/00017/pdf/vmm_17_1984_15_erdelyi-sagi.pdf|format=PDF|accessdate=2016-08-26}}</ref>

A kolostorról szóló monda szerint a hegyen valaha a „vörösbarátok” klastroma állt. A mondából nem derül ki, hogy pontosan melyik felekezet, melyik rend szerzeteseiről van szó, de a vörösbarát elnevezést fehér köpönyegen vörös keresztet viselő [[Templomosok|templomos]] szerzetesekre illetve vörös köpenyen fehér keresztet viselő [[Máltai lovagrend|johannitákra]] egyaránt használta a népnyelv, így elképzelhető, hogy ezek egyike volt a kolostor gazdája. A legenda szerint a szerzetesek száma évről évre fogyatkozott és végül csak ketten maradtak. Egy hideg télen aztán fennrekedtek a hegyen, a falusiak csak onnan tudták, hogy a barátok még élnek, hogy rendre mindig hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer aztán a harangszó nem szólt többet, és mikor a falubeliek a hó elolvadásakor felmentek a kolostorba, a két szerzetest már holtan találták, egyiküket éppen harangozás közben érte a halál. A mondabeli történet a kolostor pusztulásáról is szól: eszerint a barátok halála után a helyiek azért bontották le a kolostort, nehogy az „rossz barátok” kezére jusson. A történet szerint később egy nagyobb esőzés alkalmával a víz a kolostor egykori harangját lesodorta a hegy lábáig, melyet a történet szerint a raposkai Szent Antal-kápolnának a tornyába építettek be.

 

A monda valóságalapja nem minden ponton ellenőrizhető, de azt tudjuk, hogy az említett harang nem származhatott ilyen módon a hegyi kolostorból. Azonban bizonyos, hogy a hegytetőn valaha tényleg kolostor állt, melynek kőanyagát a környékbeliek valóban kibányászták és valószínűleg a szőlőskertekben használták fel építkezéshez.<ref name=":2" />

 

== Szőlőművelés és bortermelés ==