„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
a névelő |
||
97. sor:
[[1918]]. október 16-án [[IV. Károly magyar király]] a [[Osztrák Császárság|Lajtáninneni területeken]] Hussarek-Heinlein-kormány javaslatára egy kiáltványt juttatott el az emberekhez. Ebben a kiáltványban engedélyezte, hogy az Osztrák Császárság átalakuljon egy konföderációvá. Ennek következtében az ausztriai nemzetiségek saját nemzetgyűlést alakítottak.
[[Fájl:Gavrilo Princip captured in Sarajevo 1914.jpg|balra|bélyegkép|[[Gavrilo Princip]] elfogása]]
A [[harmadik Wekerle-kormány|Wekerle-kormány]] azonban félreismerte a helyzetet, és visszautasította a király kiáltványát. A magyarok továbbá fel akarták mondani a perszonáluniót Ausztriával. {{refhely|Szabad Sajtó 19}} 1918. október 24-én a császári kormány elveszítette a hatalmát [[Bécs]] felett, a Császárság részei is kiválásra készültek. A Wekerle-kormány kihasználva a hangulatot október 31-ével felmondta az 1867-es megállapodásokat, ezzel megszűnt a [[perszonálunió]] Ausztria és Magyarország között.
Október 28-án Prágában kikiáltották a csehszlovák államot, Galícia csatlakozott a lengyel államhoz. Másnap a morva nemzetgyűlés is felszámolta a császári intézményeket Brnóban, és csatlakoztak a csehszlovák államhoz. A horvát [[Szábor]] elszakadt Magyarországtól, és Zágrábban kikiáltották a [[Szlovén–Horvát–Szerb Állam]]ot. A szlovének is kihirdették elszakadásukat Ausztriától.{{refhely|Szabad Sajtó 29}}
| |||