„Phytosauria” változatai közötti eltérés

A következőként leírt faj a ''Belodon plieningeri'' szintén von Meyertől kapta a nevét.<ref>von Meyer and Plieninger 1844</ref> [[1875]]-ben, miután Indiában felfedezte a ''Parasuchus hislopi'' részleges [[koponya|koponyáját]],<ref name=Chatterjee1978>{{cite journal|author=Chatterjee, S.|year=1978|title=A primitive parasuchid (phytosaur) reptile from the Upper Triassic Maleri Formation of India|journal=Palaeontology|volume=21|pages=83–127}}</ref> [[Thomas Henry Huxley]] megalkotta a Parasuchia ('krokodilokhoz közeli') nevet, amivel a csoport krokodilokhoz való nagy mértékű hasonlóságát kívánta jelezni. Ezt a példányt rendszerint nem tekintik diagnosztikusnak, és a ''Parasuchus'' nevet ''[[Paleorhinus]]ra'' cserélték. Habár az egyes szakértők a Parasuchidae és a Phytosauridae családneveket továbbra is felváltva használják, ezen állatokra általánosan phytosaurusokként hivatkoznak, annak ellenére, hogy nyilvánvalóvá vált [[húsevők|húsevő]] mivoltuk.

[[Fájl:Mystriosuchus.jpg|bélyegkép|Egy phytosaurusról készült illusztráció [[1914]]-ből]]

A meghatározatlan crurotarsi ősöktől származó phytosaurusok legelőször a [[karni]] korszakban tűntek fel. Nem kerültek elő egyértelmű átmeneti fosszíliák, az elsőként talált phytosaurusok már teljesen kialakultak, és nagy mértékben egyedivé váltak. Korai képiviselőikképviselőik a kezdetleges és specializálatlan, de igen elterjedt ''Paleorhinus'' nemhez tartoztak. A valamivel fejlettebb és nagyobb ''Angistorhinus'' körülbelül ekkor, vagy valamivel később jelent meg. Később, a karni korszak során mindkét állatot jóval specializáltabb phytosaurusok váltották fel, mint például a ''[[Rutiodon]]'', a ''[[Leptosuchus]]'', és az óriás ''[[Smilosuchus]]''.<ref name=Lucas1998>{{cite journal|author=Lucas, S.G.|year=1998|title=Global Triassic tetrapod biostratigraphy and biochronology|journal=Paleogeog. Palaeoclimatol., Palaeoecol.|volume=143|pages=347–384}}</ref> A [[karni-nori kihalási esemény]] során ezek az állatok kihaltak, és a kora [[nori korszak|nori]] idejére olyan új nemek bukkantak fel, mint a ''[[Nicrosaurus]]'' és a ''Pseudopalatus'', melyek a legfejlettebb phytosaurus kládhoz, a [[Pseudopalatinae]] alcsaládhoz álltak közel. A fejlett és egyedi halevő ''Mystriosuchus'' a nori korszak közepén jelent meg. E széles körben elterjedt állat maradványai [[Németország]], [[Olaszország|Észak-Olaszország]] és Thaiföld területén is előkerültek. Végül Észak-Amerika délnyugati részén feltűnt a nagy méretű ''[[Redondasaurus]]'' és az európai altirosztrális ''[[Angistorhinopsis|Angistorhinopsis ruetimeyeri]]''. melyek már a [[rhaeti]] korszak phytosaurusai közé tartoztak. A mai Egyesült Államok keleti partján (a Newark Supergroupban) a rhaeti korszakbeli phytosaurusok (az ''Apatopus'' nevű [[ichnotaxon]]) lábnyomait is felfedezték.<ref name=Olsen2002>{{cite journal|author=Olsen, P.E.|coauthors=Kent, D.V., H.-D.Sues,, Koeberl, C., Huber, H., Montanari, E.C.Rainforth, A., Fowell, S.J., Szajna, M.J., and Hartline, B.W.|year=2002|title=Ascent of dinosaurs linked to an iridium anomaly at the Triassic-Jurassic boundary|journal=Science|volume=296|pages=1305–1307}}</ref> Mindez arra utal, hogy a phytosaurusok sikeres állatokká váltak a triász időszak végére, mikor más nagy testű crurotarsikkal együtt kipusztultak a [[triász–jura kihalási esemény]] során. Nagyjából 50 millió év telt el, mire hasonló hüllők fejlődtek ki (a [[kora jura|kora]] és [[középső jura]] időszak igazi krokodiljai kicsi, teljesen szárazföldi vagy tengeri állatok voltak).

|-

|

|

| †''[[Belodon]]''

| †''[[Brachysuchus]]''

|

|

| †''[[Centemodon]]''

|

†''[[Coburgosuchus]]''

|

|

|

|

|

|

|

| †''[[Parasuchus]]''

|

|

|

|

|

| †''[[Redondasaurus]]''

|

|

|

|

| †''[[Smilosuchus]]''

|

|

|