„Regensburg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Regensburgi egyházmegye |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
== Története ==
[[Fájl:Regensburg Innenstadt.jpg|Bélyegkép|balra|260px|Regensburg látképe]]
A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt az [[i. e. 1. század]]ban, tőlük ered a település első elnevezése: '''Radasbona'''. Az [[1. század|i. sz. 1. században]] a [[Római Birodalom|rómaiak]] építettek ide egy erődöt, melyet [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején kibővítettek az egyre erősödő [[Germánok|germán]] támadások miatt. A [[8. század]]tól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben [[I. Károly frank császár|Nagy Károly frank király]] a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] megszállva tartó [[avarok]] ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az [[augsburgi csata]] magyar vezéreit, [[Lél]]t, Bulcsút és Súrt. [[Kálti Márk]] krónikája szerint a [[Lech-mező|Lech-mezején]] levert csapatok vezéreit, ''"Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat"'' Regensburgban "
A [[középkor]] folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát [[Bajorország]]on belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd [[843]]-tól a [[Keleti Frank Királyság|Keleti-Frank Birodalom]] fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betölti, a [[13. század]]ig.
[[1135]]-[[1146]] között felépült a mai is létező kőhíd a [[Duna|Dunán]], amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és [[Velence (Olaszország)|Velence]] irányába a kereskedőknek. [[1245]]-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt [[1486]]-[[1496]] között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.
| |||